Botrányosan önsorsrontó vagyok?
Az a fajta ember vagyok, aki futva menekül a szerencse elöl.
Munkában pl ingyen ehetünk, csak az elvitelért kell fizetni. Néha annyira lelkifurdalásom van, hogy a munkaidöben vett kaját is kifizetem (200-300Ftre kell gondolni).
Vagy a barátom felajánlotta, hogy megvesz nekem vmit ajándékba, ami régi vágyam, lebeszéltem, hogy ne szórja a pénzt.
De ha nekem kell másokon segíteni, akkor erön felül. Jól állok anyagilag, mert sokat dolgozom.
Mégis elöbb támogatom a közeli-távoli családot, minthogy magamra költsem. Már gyerekként is kérés nélkül leadtam a karácsonyi, ballagási pénzem nagy részét, most meg a páromnak a fizum nagy részét, ha valamire kell neki (ruha, cipö), mert nekem annyi úgyse kell.
Mi a fenét csináljak, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül élvezhessem, amiért megdolgozok?
N
válasza:Botrányosan????
Engem is kisegíthetsz. :) (Eszedbe ne jusson!) :D
Dolgozz egy kicsit az egódon, az életben ő a menedzser, nem kiirtani való jószág, mint azt sokan szeretik hangoztatni. Ha a munkádért a fizetség mellett jár az ingyen kaja, vedd el! Ha ez a főnök terhére lesz, majd véget vet a torkoskodásnak, nem kell aggódni.
Ha a barátod felajánlotta az ajándékot, fogadd el. Te is tudod, hogy jobb adni, mint kapni, miért fosztanád meg őt az adás örömétől? Itt derül ki, hogy akinek valóban jobb adni, mint kapni, az önző érdekből ajándékoz (és ez nem kiirtani való eretnek gondolat, hanem a legtermészetesebb dolog a világon).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!