Miért fáj az embereknek, ha jobb vagy náluk?

Előbb nézegettem Dan Blizeriannal kapcsolatos dolgokat, és igenis fáj, hogy egy ilyen ember, aki nem a műveltségével vagy a kemény munkájával tűnt ki, ilyen életet él.

Az én értékrendemben egy ilyen ember nem érdemel többet egy éjjel nappal budapest szintű celebségnél.

Nem tudom megmagyarázni miért, de fáj.

Pont azért amiért jól esik "jobbnak lenni" a másiknál. Valahol természetes dolog hogy rosszul esik valakinek ha a másiknak több van, jobb valamiben, vagy csak szerencsésebb.

A lényeg inkább az, hogy ki hogy kezeli magában ezt a fajta érzelmet.

Értelmes embernek nem a másikkal kellene törődnie, csak azt nézni, hogyan sikerült oda jutnia és tanulni a példájából. És a saját helyzetéből kellene kihozni a legtöbbet. Csak ugye a többségnek egyszerűbb a másikat nézni és irigykedni mint megmozdítani a kisujját.

Másrészt az adott szituációtól is erősen függ, ki hogy éli meg a helyzetet. Itt több zavaró eset van:

- Tényleg a másiknak van igaza, de ezt úgy adja a tudtomra mintha egy utolsó idióta lennék.

- Nincs igaza, de az életben nem magyarázod el neki.

- Olyan téma van, ahol úgymond mindkettőnknek igaza is van és nincs is, mégis a saját igazát próbálja rám erőltetni.

- Egyszeri siker vagy szerencse esetét is úgy tolja a képedbe mintha mindig ő lenne a jobb.

De kicsit ilyennek érzem a kérdező egész kérdését is. Az ő gondolkodásmódjában is felállít "győztes-vesztes" helyzetet. Ez az "én okosabb vagyok", "te vesztes vagy" beszédmód alapból a másik bizonyos szintű megalázását célozza, amit a másik fél persze hogy nem tolerál.