Vajon tehet-e az ember róla, ha pl. lusta, irigy, beképzelt? Több alant

Ezen már sokat gondolkodtam, és szerintem nem tehet. Mert például ha az ember beállítottsága flegma, akkor az nem biztos hogy azért van mert ilyen akar lenni, hanem mert ilyen természetet, géneket örökölt. Itt az én példám: van 1 testvérem, aki abszolút kedves, sok mindenhez ért, jó munkája van. Itt vagyok én, rideg, nemtörődöm hozzáállás, lustaság, nincs is jelenleg biztos állásom. Mindketten ugyanazt a nevelést kaptuk, tehát ez elvek szerint nekem is életrevalónak, elevennek kéne lennem, ehelyett teljesen más helyzet van - na és miért is? A gének, öröklés miatt - apám pont ugyanilyen, őt se érdekli semmi, lusta, akárcsak én. Tehát én ezt a gént örököltem, és akármi történhetne akkor sem változnék meg. Ugyan néha el-elkap egy kis rosszérzés, hogy nem így kéne csinálnom, meg próbálkozhatnék keményebben, de kb ennyi az egész bűntudat, utána elfelejtem.

Összegezve, tehát szerintem az ember nem tehet róla hogy milyen, legyen az akár irigy, gonosz, beképzelt, rideg, mert higyjétek el, megvan az oka mindenkinek a saját problémájára...