Miért féltek kerékpárt postázni, futárral vagy háztól-háziggal küldeni?

Mert dobozba kell tenni, és próbálj meg ekkora dobozt találni.

Ill. a futár cég is megadja a max. méreteket, nehéz beleférni a bringával.

Én is jártam így, inkább az egyszerübbet választja az ember, eljött a vevő, elvitte.

Én ugyan nem félek, de nem is postáznék kerékpárt.

Egyszerűen azért, mert a tökömnek nem lenne kedve azzal vacakolni hogy becsomagoljam, elküldessem, a szállítás sem olcsó. Plusz a kifizetése is körülményesebb, mert ha előre utal valaki és gond van akkor jön majd az utólagos, kellemetlen reklamáció. Ha utólag fizeti akkor megint lutri hogy megkapom e a pénzem.

Sokkal kevesebb nyűg az, hogy valaki odajön érte, megy vele két kört, kezembe nyomja a pénzt és elteker a naplementében.

Kezdem azzal, hogyha én eladok vmit, csakis személyes átvétellel teszem, akkor is, ha egy gyűrű méretű dologról van szó. Egyszerűen nekem macera elmenni a postára pluszban (8 órát dolgozom naponta, mozogni járok stb.), aztán figyelemmel követni a csomagot... plusz ahogy a futárcégeket meg a postát ismerem, hát nem kis esély van rá, hogy elvész, és akkor nekem kell utánajárnom. Meg nem is lesz olyan, hogy a vevő rájön, hogy szar üzletet csinált (mert pl. elköltötte az utolsó forintjait, és nincs mit ennie, vagy nem nézte meg jól a leírást), meg tönkreteszi a cuccot, és bemárt. A személyes pont ezért jó nekem, mert ott látja, mit vesz, ki is próbálhatja, ott találkozunk, ahol nekem útbaesik... mindenki megy a maga útjára, és tuti, hogy megkapta a terméket, és nem is kérheti vissza a pénzt, ha már egyszer kipróbálta.

Plusz azért a bicikli elég nagy termék, és elég macera feladni, postán főleg.