Néha azt érzem, hogy legszívesebben bevernék egy két embernek. Hogy mulasszam el ezt az érzést?
Sziasztok! Ne ijedjetek meg soha senkit nem bántanék.. :)
(tudni kell, van egy kis szociális fóbiám) Sokszor mikor megyek az utcán pl, és mindenki pont arra megy amerre én, nem néznek előre, csak mennek mennek, néhányan nekem is jönnek és néznek a mumurc arcukkal, néha elönt az az érzés, hogy most szívesen bevernék neki egyet, és olyankor már a fogamat szorítom össze, és ökölben tartom a kezem.. Vagy ,amikor megyek bevásárolni, interspárba mondjuk, és nekem tolja a bevásárló kocsit, mikor nem vak, látja, hogy ott állok... Nagy a sor, de ha előttem nem halad, akkor én sem tudok előrébb menni, még akkor sem ha a s**gemnek tolja a bevásárlókocsit.. és ilyenkor is elönt az ideg... Pedig alapvetően nyugodt ember vagyok, nem szoktam kiabálni meg ilyesmi... ezek mind csak belső érzések, nem hozom ezeket felszínre, de belül mégis azt érzem , hogy szét robbanok..
Talán túl stresszes vagyok mostanában, ezért zavarnak ennyire az emberek? Hogyan kezeljem a stresszt, hogy ne legyek mindig annyira ideges?
válasza:Ha szociális fóbiád van, akkor ez a düh segíthet legyőzni ezt. Használd ezt az érzést erre.
Én a nevetségesen idegesítő dolgokat poénra alakítottam át a fejemben, ezért kb. soha nem vagyok már ideges.
Amikor pl. nekem jön valaki, akkor is csak röhögni tudok azon, hogy lehet ennyire nyomorék valaki hogy nekem jön, ha valaki beszól mondjuk valami miatt, akkor azon röhögök hogy hogyan képes ennyire törődni más valakivel.
válasza:Nem tartom különlegesnek ezt az érzést. Mert az emberek néha tényleg kiváltják. Engem jól neveld diplomásnak ismernek, de például amikor egyik bevásárlóközpontban a 10-ből csak egy pénztár üzemelt, miközben annál az egynél talán 50 fő is sorban állhatott, valamint az a pénztáros is csevegni kezdett egyik ismerősével a kutyával való nyaralásáról, akkor félredobtam minden gátlást és hangosan, ahogy a papok teszik a misén, ezt mondtam hogy az egész bolt hallotta:
- Adj Urunk mé-ég egy pénztá-áró-óst!
Erre villámgyorsan kettő be is ugrott a helyére és a 100 méteres sor csak 30 méteserekre darabolódott. Én meg első lehettem egyiknél. Erre lezárásképpen én újra:
- Köszönjük Urú-únk!
Amire szinte mindenki elégedetten mosolygott.
Ja és ne maradjon akkor már ki:
- Add Urunk hogy Magyarország is épp olyan élhető és korrupciótól mentes legyen mint a nyugati szomszédaí-í-ínk!
(Mivel az Úr az előző könyörgésem is meghallgatta).
jót nevettem a második válaszolón, mármint amit meséltél! :)
megértelek, engem is szokott az idegesíteni... De jól tetted, hogy szóltál, így kell ezt :D
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!