Az emberek tudatosan tanulnak azért, hogy ne kelljen soha éjszakás munkát végezni?

Ha majd lesz gyereked, akkor belátod miért kerülik többen az éjszakai műszakot.

Nekem nincs, és számomra a legkényelmesebb a tisztán éjszakázás lenne. Még, ha nem járna több pénz sem érte, akkor is!

[link]

A munka nem káros az egészségre, de az éjszakai munka embertelen.

Én éjszakáztam kb 5 hónapot életemben egyhuzamban.

Tönkremegy az ember biológiai órája, a hétvégék erőtlen dögléssel telnek, a hétköznapok kizárólag annyiból állnak hogy a létszükségleteid elvégzésére jut egy kis időd, mint tisztálkodás, evés, főzés, bevásárlás, mosás, takarítás, esetleg még egy szabad órád van hogy elintézz még valamit, aztán mehetsz munkába.

Szerintem ez élhetetlen.

És az emberek nem azért tanulnak, főleg nem tudatosan hogy ne kelljen éjszakázniuk.

Mondjuk mit értünk tanulás alatt? Elemi tanulmányok meg középsuli? Vagy felső oktatás?

Mivel utóbbit sokan igénybe se veszik, ezért nem mondhatjuk hogy azért tanulnának hogy ne éjszakázzanak, hisz sokan nem tanulnak tovább.

És akik tovább tanulnak se feltétlen kerülik ki az éjszakázást, pláne tanulmányaik évei alatt.

Őszintén, mit szerettél volna kérdezni kérdező?

Vagy csak megerősítésre vársz hogy te vagy a menő csávó a grundon, hogy bírod az éjszakázást?

És ha az egészséghez így állsz hozzá...gratulálok...

Én nem tudatosan tanultam azért, hogy ne kelljen éjszaka dolgoznom, csak nem akartam a szalag mellett megöregedni és éhbérért dolgozni valahol. Főiskolát végeztem 3 műszakos munka mellett, de úgy hozta az élet, hogy sajnos még maradnom kell pár hónapig (pont anyagi okok miatt), pedig már a közelébe sem mennék az éjszakai munkának..

25N

Biztosan van ilyen ember is, bár előre kijelenteni hogy márpedig én ilyen-olyan munkát nem fogok csinálni, az nettó hülyeség. Ha másképpen éhen halnának, bizony hogy dolgoznának éjszakában, szalag mellett ők is.

Én igazából mindig azért tanultam, mert ki akartam kerülni abból a környezetből, ahol éltem és ezt csak úgy lehetett megoldani ha tanulok és aztán koliba költözök. Körülöttem mindenki vagy közmunkás volt vagy gyárban szopott egész életében, aki tanult, azt lenézték és sajnálták hogy nem bír dolgozni, azért ment el tanulni. Többször hallottam azt az álláspontot is, hogy inkább az utcát sepri 50 ezerért de abban nem fárad el, minthogy 80-ért a gyárban dolgozzon. Hozzáállás kérdése. Én az egész egyetem alatt dolgoztam, mivel nappal órán voltam, ezért csak az éjszaka jöhetett szóba. Utána dolgoztam délelőtt és délután is, volt hogy 16 óráztam de valahogy mindig az éjszakát bírtam legjobban. Az első pár hét nehezebb volt de megszoktuk, nem is kávéztuk halálra magunkat. Sokkal szarabb volt meló után még bemenni órákra, főleg ha estig volt óra, akkor alvás nélkül go vissza a melóba. Néhány csoporttársam nekem is mondogatta hogy na ők biztosan nem éjszakáznának, persze, gondoltam, amíg eltartottak vagytok, jó hogy nem. De ha nekik is azért kellett volna dolgozniuk hogy tanulhassanak, hogy ki tudják fizetni a kolit, a könyveket, a bérletet és a kaját, valószínűleg ők is bevállalták volna.