Az emberek miért állnak kettős mércével az emberöléshez?

S te miért beszélsz butaságokat?

A háborúról annyit, hogy olyankor nincsenek szabályok!

Az elmebetegeknek az egy paradicsom, hiszen alapból még államon belül is káosz van olyankor és nagyon borulékony az egyensúly.

A halottakat meg azért felejtik el(kapnak egy műemléket, amire másik 1000 név mellé bevan szorítva az övéjük is), mivel mi mást tehetnének?

Állítsunk 1000000 szobrot? Vagy mégis mit?

Emellett az átlag ember nem akar emlékezni a rossz dolgokra, inkább felejteni akarunk csak, hogy a sebek begyógyuljanak.

Szórakozóhelyen valaki megakar verni valakit... nyakon szúrás?

Utálom azokat, akik direkt keresik a bajt.. azonban nem feltétlenül az életére kell törni annak, aki ezt csinálja..(nem azért, mert nem érdemelné meg), hanem mert ha ez így működne, akkor kitörne az anarchia.

Nem lenne olyan nagy vétség az emberölés, hiszen azonnal lehetne magyarázni pitiáner dolgokkal is.

Nem azért nem büntetik a kötekedős embereket halállal, mert ne akarnák, hanem mert ez a társadalomban váltana ki egy visszafordíthatatlan folyamatot.

A világ sokkal bonyolultabb, mint hinnéd. Azonban hidd el, nálad és nálam is okosabb emberek ezt már végig rágták és az emberekhez mérten ez egy eléggé jó mederben folyik jelenleg.

Sokan szeretnek figyelmen kívül hagyni dolgokat. 5-ből 3 ember például egyáltalán nem foglalkozik a háborús évek alatt történt dolgokkal.

Mindig épp azzal foglalkoznak aminek van hírértéke.

Másrészt sok az önjelölt bíró, aki felemeli a hangját ha én figyelmen kívül hagyom a 60-as táblát és 90-100al is kielőzöm, mert olyan a hangulatom.

De azt elfelejtik hogy mennyi segítségre váró állat van, aki befogadásra, vagy gazdára vár.

Azért mert nem lehet "egyenlő" mércével nézni. Egyszerűen azért, mert az ember nem gép, nem objektíven, hanem szubjektíven ítéli meg a világot, benne történő dolgokat és sokkal jobban megérinti a saját közösségét érő támadás, vagy az azon belül elkövetett gyilkosság.

Ennyi erővel vissza lehetne kérdezni hogy téged miért érint meg jobban a saját szüleid halála, hiszen az utcán ismeretlenek is ugyanúgy meghalnak.

Ráadásul a háborúban sajnos nincsenek szabályok. Benne van a "pakliban" hogy bárki bármikor meghalhat.

Viszont egy átlag országban mint mi vagyunk azért nem úgy éli az ember a mindennapjait. Vannak törvényeink, szabályaink, így sokkal kirívóbb ha valaki mégis áthágja őket. Én például nem úgy indulok melóba hogy azon gondolkozom, megérem e a holnapot.

A médiáról meg említést sem érdemes tenni igazából mert nem igazán elfogulatlan...

Szerintem te nem érted a kettős mérce fogalmát. Semmi köze a két példának egymáshoz :)

Ide jobban passzolt volna az, hogy pl. Jean Valjean kenyeret lopott, hogy ne haljon éhen a család és rabságra ítélték. De mellette a politukust, aki ugyan úgy lop, nem ítélik el, mert politukus.

Amúgy szerintem nem nehéz a tények ismeretében ítélni. Sokan a cikkek alatti kommentekben úgy tör pálcát a két hasonló eset felett, hogy nem is tudja a részleteket, de ha ismernék valszeg nagyjából ugyan azt mondanák. Ugyanakkot a különböző nézőpont se baj, hiszen rávilágít néha olyan dologra, ami másnak eszébe se jut.