A csendes, visszahúzódó embereknek más hogyan múködik az agya?

nem tudjuk.

nagyon messze vagyunk attól, hogy a viszonylagosan jól feltérképezett személyiségjegyeket valós idegi folyamatokhoz kössük. ez ügyben még csak a felszínt kapirgáljuk.

Egyértelműen igen. Nem csak anatómiailag más (erre van sok anatómiai MRI study) de funkcionálisan is. Egy fMRI-vel ez kimutatható.

A legszembetűnőbb persze a neuroendokrin és transzmitter szinten van, ez persze szoros összefüggésben van az agyi pályákkal és magokkal.

Jelentős eredmények vannak a szorongáskutatásban (Persze most csendes visszahúzódó alatt nem kell egyből patológiás dologra gondolni, de nyilván ezek együtt járnak. Túlzott érzékenység, túlgondolás, aggódás, környezeti stressz stb)

Állatmodellben is vizsgálható (közelítőleg) ott pedig sejt szintű agyi képalkotás és elektrofiziológiás elvezetés is végezhető...plusz nagyon részletes anatómia, elektronmikroszkóp, immunfestések, neurotranszmitter mérések.

Mivel a szorongás és a depresszió formái is ide tartoznak, ezért nagyon aktívan vizsgált terület. Főleg, hogy gyógyszeres kezelés vagy később elektróda implantátum segíthet ezeken a betegségeken.

Már aktuális fejlesztés és többen foglalkoznak olyan kérgi és mélyagyi elektródákkal amivel pl a krónikus szorongás csökkenthető, vagy gombnyomásra jókedv és nyugalom áll be stimuláció hatására.

Könnyen lehet, hogy illegális beültetésekkel hamarosan kezelhető lesz ez a személyiségzavar, vagy egészséges de félénk/szorongó emberek stimuláció hatására végtelen nyugalmat és bátorságot érhetnek el a potméter feltekerésével.

Amúgy patkánymodellben ezt úgy lehet vizsgálni, hogy egy cső két végébe behelyeznek két hím patkányt, és egyből lejátszák a dominancia harcot. Azaz az egyik kitolja a másikat a csőből.

A félénk béta pedig hátrál.

Vannak olyan kísérletek, hogy többféle eszközzel (gyógyszer, megfelelő agymagba ültetett elektróda implant, optogenetikai manipuláció) meg lehet fordítani ezt a nagyon ősi mechanizmust.

El lehet érni, hogy a sokkal erősebb alfahím hátráljon ki a csőből. Ha jól emlékszem fordítva is működött.

Tehát egyértelműen lehet hatni ezekre a félelmi rendszerekre, amik mélyen a limbikus rendszer részei is.

#5 Mi a halálnak írogatnék magamnak... szerinted ráérek ilyen gyerekes f..szságra?

Ha bővebben érdekel valakit megkeresem a tanulmányokat, de amúgy meg inkább leszarom. Keresse meg akit érdekel. Suttyóknak nem válaszolok többet.

Kerestem azért egy laikusoknak is közérthető összefoglalót angolul, Pubmed linkekkel:

[link]

Teljesen azt támasztja alá amit írtam, kiegészítve a deep brain stimulációs elektródával és az amygdala szerepével.

Egyébként nyilván nem lehet általánosítani, hogy a csendes/visszahúzódó embereknél egyértelműen szorongásról beszélünk, de az tény, hogy nagyrészt ezek összefüggenek.

Végtére pedig egy tökéletes példa, hogy teljesen máshogy működik egy szótlan, félénk, szorongó ember agya.

Sok esetben amikor egy ilyen ember alkoholt iszik, lerészegedik, teljesen megváltozik a személyisége! Kinyílik, kezdeményéz, cseveg, leomlanak a gátlásai teljesen. Megszűnik a görcsösség, félelem.

Mitől is?

Az ethanol növeli a dopamin, endorfinszinteket és GABA-A agonista.

A glutamát (serkentő) receptorok hatását gátolja és fokozza a GABA receptorok érzékenységét. Ezzel a kettős gátlással "lassítja" az agyműködést, és szorongásoldó hatása van. A dopamin fokozódás a jutalomközpont "drogját" jelenti és jó érzésünk leez tőle.

Tehát a szorongó, csendes egyén sokat kezd beszélni, nem érdeklik a következmények, felszabadul, táncol stb.

Ebből szépen látható, hogy a csendes, visszahúzódó, szorongó egyén agyának neurokémiája és egyben a régiók közti kommunikációja is teljesen más. Egy üveg bor után viszont "szimulálódik" az a neurokémia ami egy alapból nyitott, extrovertált egyén agyában van.

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__emberi-tulajdonsagok..

Volt már...