Robotnak érzem magam?
Fél éve dolgozom a munkahelyemen, a próbaidő érdekes volt, mert teljesen új irány, szakmatanulás. Kereskedelem amúgy. Van pár ember, akit meg is kedveltem. De ezekkel együtt megérkezett a szorongás, megfelelési kényszer, és úgy érzem, hogy robotot akarnak belőlem csinálni. Mint akibe betáplálják a tudnivalókat, hogy ezt így és így kell, nincs más opció. Nem tanítani akarnak, hanem nevelni. Ezt így mondjuk, ezt úgy mondjuk. Így takarítsd a polcot, tökéletesen kell kinézzen, mert mit fognak gondolni. 15-20-40 éve ott dolgozó teljesen kifacsart, kiégett embereket látok, akik azt hiszik, hogy akkor érnek valamit, ha tökéletesek. Egyáltalán nem nyitottak. Ha valamit visszakérdezek, az van, hogy ne feleseljek.
Velem van a baj, hogy nem tudom ezt megérteni?
válasza:“Ha valamit visszakérdezek, az van, hogy ne feleseljek.”
Elsőre írtam volna, hogy nem xarod le eléggé és ne foglalkozz velük.. de ha valaki ilyet mondana… finoman szólva kikérném magamnak, nem érdekel hány éves meg minek képzeli magát, hogy fölényeskedik.
Ha toxikus helyen vagy, az én tapasztalatom az hogy el kell jönni onnan, mert az emberek sajnos nem igen változnak, így neked kell munkahelyet változtatni..
Keresgélj közben, esetleg ha látsz nyitottságot, hívd félre és szólj nekik hogy ez a viselkedés neked problémát jelent. De legfőképp ne szorong idióták miatt, xarj bele az egészbe és valts amint élsz jobb lehetőség, nem, nem kell mindenkinek megfelelni.
A “feleselés” szóval engem már triggereltek volna és nem biztos hogy szép stílusban szóltam volna érte, úgy éreznem magam mint egy bunkó tesitanarral a középiskolai tesiórán… barmok.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!