Otthon kaptok pénzt a bizonyítványban szereplő jegyekért? Milyen jegyeket várnak el tőletek a szüleitek, mi a határ ami alá nem szeretik ha mentek? Ha nem éritek el az elvárt átlagot, kaptok érte büntetést?

Amikor iskolás voltam, 5-10. osztályig (2005-2010) akkor nekem így adtak zsebpénzt:

Ötös: 100 Ft

Négyes: 50 Ft

Hármas: semmi

Kettes: én adok vissza 50 ft-ot

Egyes: én adok vissza 100 ft-ot

16 éves koromtól már diákmunkáztam nyaranta.

1.

A jegyekért nem kaptunk pénzt, mert a suli nem egy kaszinó. Ballagásnál kaptunk ajándékot, hogy mit kaptunk, attól is függött, milyen volt a teljesítményünk a 4-8 évben. Mélyebben nyúltak a rokonok a zsebükbe, ha annak kellett ajándékot venni, aki sorra nyerte versenyeket és mindig büszkévé tette a családot.

2.

5,0 volt az elvárás.

Ezt elsőben hoztam is, aztán már 4,5 - 4,6 voltam, érettségiig kb ekörül maradtam és ha a jegyekről meg a bizonyítványról társalogtak a rokonok, anyukám mindig úgy beszélt rólam, mintha egy elzüllött drogos lennék a "csapnivaló" tanulmányi átlagom miatt.

3.

Nem kaptam büntetést, de utáltam megmutatni a bizonyítványt. Először húzták a szájukat, hogy megint mi ez a borzalmas bizonyítvány. Aztán kérdezték, hogy a Sári és a Nusi hányast kaptak abból amiből én csak négyest. Aztán megtudakolták más anyáktól, hogy az ő gyereküknek mi a tanulmányi átlaga és utána hallgattam, hogy kapjam össze magam, mert aki tavaly mögöttem volt, most elém került.

Szülőként szólnék hozzá, ha lehet, 3 iskolást nevelünk.

Adunk zsebpénzt, de nem a jegyekért, ez szerintünk butaság lenne. Nem nekünk tanulnak, hanem maguknak, ezt el is szoktuk magyarázni. Nekik nem lesz jó munkájuk, ha nem tanulnak jól, mindjuk akkor se biztos, de nagyobb az esély.

Az elmaradt házikért járó egyes nálunk nagyon rendszertelen volt a gimiben és butaságnak is tartottam.

Egyszer nem voltam bent és kérdeztem mi a lecke és elmondták, de egy feladatot elfelejtettek említeni, szóval azt nem csinaltam meg.

Nem is az azutáni órán ellenőriztük, hanem pár tanórával később és akkor több más lecke is volt, így voltak akinek azok a feladt nem voltak készen, a tanár meg ideges lett, hogy már a sokadik gyerek jelzi, hogy nincs leckéje.

Szóval körbement és amikor odaért hozzám, akkor nézte, hogy nekem sincs kész az egyik feladat, amire mondtam, hogy nem is tudtam, hogy lecke volt, mert hiányoztam és én azt csináltam meg, amit mobdtak nekem.

Erre azt felelte, hogy ő ezt régen feladta és ennyi idő alatt megtudhattam volna, szóval bevágta az egyest.

Rendszertelen volt, mert általában nem járt egyes, volt, hogy a tanár csak forgatta a szemét, volt hogy minuszt adott, aznap döntött úgy, hogy egyeseket osztogat és ezentúl mindig egyes jár hiányos háziért, de következő órán megint nem járt egyes a házifeladat hiányért.

Az volt a szerencse, hogy nagyon jó voltam nála, általában ötösöket kaptam, órán is aktív voltam, mindig megírtam a leckét is, így a jegyzárásnál azt mondta, hogy ő most elfelejti azt az egyest.

De szerintem a házifeladathiányért ha egyest ad a tanár, akkor kész és helyesen megírt házifeladtra miért csak pluszpontot vagy kisötöst ad?

Engem eléggé "elhanyagoltak" a szüleim tanulás és iskola terén. Sosem volt semmi büntetés, jutalom vagy minimum követelmény maximum annyi hogy ne bukjak meg és a hiányzás lehetőleg ne érje el a megengedett határt (gyerekként ugye a családi miatt, később meg már ki is rúghattak volna érte). Tanulni is csak párszor ültek le velem, még általános iskola alsó tagozatában.

A bizonyítványokat megnézték ha hazavittem, ha nem volt benne egyes akkor gratuláltak hogy ügyes voltam és kész.

Mondjuk ennek az a hatulütője hogy sosem tanultam az évek alatt, mert kisgyerekként sem szoktam meg. Elvárásokat sem támasztottam saját magamnak, azért mert senki sem várt tőlem el semmit az abszolút minimumnál. És ez a fajta hanyagság sajnos meglátszik rajtam, nem csak az iskola terén hanem a mindennapi életben is.

Így átgondolva, és a többi hozzászólást olvasva valószínüleg jobban jártam volna ha a szüleim szigorúbban veszik az iskolai éveimet.