Manapság szoktak még szervezni 5-10 éves osztálytalálkozókat/érettségi találkozókat, vagy már nem divat?

Nekem általános iskolás többször is volt nagy sikerrel, de a középiskolás az első próbálkozásnál kudarcba fulladt.

Én arra gyanakszom, hogy azért, mert az általános iskolában összetartóbb, zártabb közösségünk volt. A középiskolai osztálytársaimmal inkább laza "munka"kapcsolatunk volt, mindenki a tanulás miatt választotta azt a sulit, nem a társaságért.

Nálunk az 5 éves általános iskolás meg volt tartva, a 10 éves viszont pont a COVID idején lett volna esedékes, és nem lett megszervezve se akkor, se később.

Az 5 éves középiskolásra nem mentem el, mert akármilyen bugyután hangzik, rosszul éreztem magam amiatt hogy még nincs meg a diplomám (azóta meglett azért:) De mint utólag megtudtam, nem lettem volna egyedül ezzel.

Nem furdal a kíváncsiság, hogy vajon ki házasodott meg, kinek van gyereke, mert ha eszembe jut hogy kivel mi van, azonnal meg is nézhetem a Facebookon. Kisebb szükség van ezekre a találkozókra a mai világban.

10 éve ballagtam középsuliból, semmi hír hogy lenne találkozó.

Sok értelme amúgy se lenne, az osztály több mint fele külföldön él.

26 vagyok, 5 éves találkozónk volt. De csak face-n szerveztük, van egy csoport amiben az egész végzett osztály benne volt. De egy csaj pl önként kilépett, neki nem szólt senki. Csomóan meg simán nem jöttek el, kamu kifogásokkal. Tanárok közül csak az ofő volt ott, nem tudom másnak szólt-e valaki.

Egy kocsmába szerveztük, nem volt túl formális esemény. Az ofőn láttam is,nehogy azért ő nem ilyenre számított.

Amúgy pedig egy viszonylag jó osztalyközösség volt, ezért volt meglepő, hogy sokan nem jöttek.

Sok baráti kapcsolat meg is maradt, én 4 emberrel vagyok szorosabb viszonyban a gimis osztályból, akikkel amúgy is jóban voltam. Másokról is úgy tudom, hogy akik a gimiben barátok voltak, azok meg is maradtak. De sokan teljesen eltűntek.

#17 voltam

öt éves találkozó lett volna 19ben, de végül ne sikerült összeszervezni, meg nagyon igény se volt rá... rengeteg ember külföldön van, senki nem idő- és pénzmilliomos, hogy csak úgy leutazzon a szülővárosába, meg mert amúgy jó kis közösség volt, és sok akkori barátság megmaradt, akikkel ugye azért mindenki igyekszik néha találkozni, nincs nagyon értelme egyszer szertartásosan is összeülni, főleg azokkal, akikkel okkal nem tartod a kapcsolatot.

mondjuk én amúgy se mennék, én voltam az egyik "csöndes, csúnya, szemüveges" jókislány, akitől mindenki várta hogy majd milyen ügyes lesz és szép karrierje lesz, amire büszke lehet a papája és a volt tanárai. nem mennék el, mert nincs idegzetem és diplomáciai készségem a pletykáláshoz meg dicsekvéshez, hogy ki milyen ügyes meg meddig jutott az életben, nem szereztem csilivili diplomát (alapot se, nemhogy mestert), nincs fantasztikus lakásom, jegygyűrűm, nekem nincs mivel fevágósat játszani. meg ha lenne is kicsit gyerekesnek tartom a dolgot. a magam életével boldog vagyok, a barátaimé érdekel, de róluk úgyis tudok, idegen emberek egójához meg nincs kedvem.