Miért vesznek az iskolákba számítógépeket, digitális táblákat, ha a tanárok 99%-a egyszerűen nem ért hozzá?
Nálunk is ez volt. Kapott a suli új laptopokat, meg néhány terem digitális táblákat. Az összes tanár el volt alélva, büszkén mesélték, hogy milyen jó, milyen tökéletes, aztán kiderült, hogy 20-25 tanárból ha 1-2 van olyan, aki tényleg használni tudja, a többi a bekapcsolás és kikapcsoláson kívül semmit nem tudott kezdeni vele. Ha valahova félrekattintott, vagy valami kisebb hiba volt, már el voltak veszve, és rohangálni kellett azután a kevés ember után, akik értenek hozzá.
Ha már mindenképpen ilyenre akar beruházni az iskola, nem lenne célszerű a tanároknak is megtanítani, hogy működik, meg mikor mit kell csinálni? Nálunk is rengetegszer volt olyan, hogy a 45 perces órából 20 perc azzal ment el, hogy a tanár sz@rakodott a berendezéssel, mert most nem jó, most nem tudja mit csinált, hogy kell, hogy nem kell, majd kínkeservesen megtalálta azt, ami kellett. És sok helyen olvastam, hogy bizony nem csak nálunk van/volt így, arra meg nem lehet alapozni, hogy "a diák úgyis ért hozzá", holott ez nem igaz. (pl elektromos táblánál)
Csak én nem értek ezzel a túltechnologizálással egyet?
Persze jó dolog a számítógép, de aki nem tudja kezelni, és nem is tanulta meg, annak minek?
Csak az értékes idő megy. Vagy nem?
válasza:A legnagyobb baj az elektromos táblákkal, meg az ilyen berendezésekkel ott van, hogy ezeknek a használatát nem 45 perces órákra tervezték. Nyugaton a legtöbb helyen, és Magyarországon az egyetemeken (többségében) tömbösített órák vannak, azaz másfél órás 1 óra, és nem úgy van, hogy van egy héten mondjuk kétszer 45 perces biosz, hanem 1 biológia óra van 1 héten és az másfél órás.
45 perc ilyen berendezésekre persze, hogy nem elég, így tényleg csak az idő megy vele, másfél órás tömbösített órákban már lenne értelme használni.
Meg természetesen a tanárokat is fel kéne készíteni arra, hogy hogyan kell őket használni, csak hát ez ugye plusz idő, esetleg plusz pénz is, amit nem szívesen áldoznak bele a projektbe. Ezért van az, hogy a legtöbb elektromos tábla általános és középiskolákban az enyészeté lesz, mert vagy nem használják alapba, vagy nem tudják használni és inkább hagyják.
válasza: válasza: válasza:Adott egy keret, amit erre fel kell használni, ezért az eszköz, csak azt már nem biztosítják, hogy az ezt használókat fel is készítsék a használatára.
Anyukám pedagógus, volt egy támogatott számítógépes tanfolyam, amin ő és egy kolléganője részt vettek, anyukám azt mondta, többet tanult tőlem otthon, mint a képzésen az oktatótól. Ennyit arról, mennyire veszik komolyan ezeket. Az önkormányzat tud vele villogni, ennyi...
válasza:Kedves 14-es!
Az iskolák már nem önkormányzati, hanem állami kézben vannak.
Így, ha villog vele valaki, az nem lehet az önkormányzat, legfeljebb a KLIK.
válasza: válasza:Mi tavaly előtt kaptunk digitális táblákat néhány terembe...Hát ez egy vicc komolyan :D Nálunk egyik tanár se tudja, hogy kell bekapcsolni, mindig a diákokat kérik meg, hogy állitsák már be, amit kell. Pár napja az egyik tanár meg akart mutatni nekünk valami videót, aztán az egyik rész után le akarta állitani. És basszus nem tudta, hogy kell megállitani egy videót :"D És ezzel telt el 20 perc, hogy meg kellett neki magyarázni, miért nem áll meg a videó akkor, ha a videó mellett az üres oldalt kezdi el nyomogatni azzal a tábla-filccel. Jó mondjuk ez a tanár amúgy is egy idióta. De a többi se sokkal jobb.
Az meg amúgy a másik, hogy hiába van digitális tábla meg laptop meg minden, ha nincs internet, vagy ha véletlenül mégis csatlakozik egy közeli wifi-hez, akkor is 2 percenként elmegy a net, meg lassú is, mint a szar és egy 3 perces videót a youtube-on 20 perc, mire betölt :D
Egy projekt során a fenntarthatóságra is gondolni kell, de sajnos a magyarországi projektek nagy része ezen vérzik el. Élő példa ez a kérdés is, vesz egy intézmény sok új, milliós interaktív táblát, de arra már nem jut pénz, hogy tovább képezze az ott dolgozókat vagy amit már írtak előttem, hogy ha abba valami elromlik már nem lesz pénz annak javíttatására, mert az ilyen kütyük legapróbb része is több 10 ezer ft-ba kerül.
Igazából Magyarországon csak az olyan pályázatokra kellene pénzt adni amit még az után is színvonalasan fenn tudnak tartani mikor már elfogyott a pályázati pénz. Ez nem csak az iskolákra vonatkozik, hanem sok minden másra is, pl. közlekedési fejlesztések, kkv-k támogatása, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!