Miért kezelnek máshogy Ausztriában mint Magyarországon?

Nem olvastam végig a válaszokat.

Kérdező, hogy a kérdésedre válaszoljak: Én azt tapasztaltam, hogy külföldön van egy ALAP udvariasság, ami minden embernek JÁR alapból. Állásinterjún, utcán, hivatalban, bankban, ha idegenként megszólítasz bárkit, akkor is.

Itthon ez nincs.

Magyarországon az emberek többsége proli, vad balkáni, keleti rosszabb értelemben.

Magyarországon az egyik legmagasabb az alkoholisták és öngyilkosok száma, magasabb mint a szegényebb országokban.

"Úgy látom ez az utcán ismerkedéses dolog nagyon betett Neked."

Nem tett be. Csak egyetértek azokkal a nőkkel(/férfiakkal), akik úgy vélekednek róla, hogy az utca nem éppen a csajozás/pasizás színtere, ahogy a tömegközlekedés sem erre való. Azért, mert Te, meg 1-2 más férfi tud kulturált viselkedéssel nyitni még nem jelenti azt, hogy vevő Rád a kiszemelt személy. Csak szimplán nem akar bunkó lenni, vagy épp nem tud hova odébbállni (pl. buszra várokozás során). Azt meg senki sem kockáztatja meg, hogy nyíltan megmondja Neked, hogy bocsi ronda vagy/nem vagy az esetem, mert ugye egy ilyen alkalomkor még nem beszélhetünk semmilyen belső tulajdonságról, max kisugárzásról/sármról. Senkisem akar egy kést a gyomrába, vagy a bokormentén végezni, mert igen, a visszautasítást sokan nem tűrik jól, és tele van féleszűekkel a világ.

"Ha nem szeretnél nem vagy köteles az utcán ismerkedni, aki nem akar azon látni lehet és szerintem mindenki békén is fogja hagyni."

Ez egy szép megközelítés, csak a gyakorlatban nagyon nem így működik. Az ellen senki sem tehet, hogy hozzászóljanak, ugye ezt vállalja az egyén amikor közösségi színterekre megy. Úgyhogy ilyenkor felvesz nyilván kötelességeket, azért, hogy működjen a rendszer.

A másik, hogy az emberek igen kis százaléka ért a testbeszédből, főleg a férfiak közül. (nem támadás, biológiai kódoltság). És ezt rontja az olyan apróságok, mint a vágyakozás, elképzelések, ingerek stb... Szóval rengeteg a félreértés is, a nem egyértelmű elképzelt jelekből.

Annyi történetet lehet hallani, hogy férfiak "ismerkedni" akartak, és amikor visszautasítás érte Őket, akkor bántalmazták a nőt. Egy kis városban éltem, ahol túl sok ismerkedési lehetőség nincs és igazából mindenki ismer mindenkit kb. az egész környéken. Egyik osztálytársam miután visszautasított egy meghívást és nem ment el a fiúkkal (átlagos személyek), azok megverték. Kb. délután 5 lehetett (ilyen télies időszakban), az utcán ment hazafelé, amikor leszólította az a 2 fiú. A srácok normális családból származtak, az addigi esetig nem volt velük semmi baj.

Ezt csak szemléltetésnek írtam le, amit jobb lenne belátni és elfogadni, és várni még úgy 10 évet, hogy olyanok legyenek a színvonalak mint kint 20 évvel ezelőtt. És mivel Magyarország még csak a közbiztonságban sem jeleskedhet, így persze, hogy az idegenek felé alig mer vki nyitni. Itthon is meg külföldön is voltam részese utcai/buszos ismerkedésnek mindkét nemmel kapcsolatban, és hát igen... szomorú az itteni helyzet.

#12 Azért ennyire ne rugaszkodjunk el a valóságtól. Tény, hogy Magyarország elöl van az öngyilkosságok és a májbetegségek terén, de azt is figyelembe kell venni, hogy a '80-as évekhez képest sokat javult az öngyilkossági ráta, és ez egy igen fontos tényező.

Egyébként a németek és a csehek kb. velünk egy szinten állnak alkoholfogyasztás terén. Tehát hozzájuk hasonlítva az országunkat, Nekik kínosabb ez az adat, mivel mi jócskán levagyunk maradva életszínvonaliag. Egyébként, még mindig a szegényebb országok viszik a prímet alkoholfogyasztásilag, mert ez a legegyszerűbben előállítható drog.

Tessék, egy hitelesebb szervezet statisztikája a betegségekről/öngyilkosságról, lehet játszani vele:

apps.who.int/healthinfo/statistics/mortality/whodpms/