Mi lett az osztály/iskola legjobb csajaival?

Nalunk pont ok amortizalodtak le, es nem a csunya, de a szurke egernek tartottak meg 30-as, 40-es eveikben bombasztikusak lettek. Persze lehet ez veletlen.

A mi generacionknal meg sajat anyagbol neztunk ki, nem voltunk megcsinalva, ugy is ertem akar, hogy rovid hajjal is a jo csaj jo csaj volt.

Ötösben megkaphattuk a tipikus hatalmas nulla magyar nőt hatalmas egóval, aki önállóan külföldi pénisz nélkül semmit nem érne az életben.

Az meg hogy egy nő szerint ő hogy néz ki nem releváns, mert rohadtul nem tudják megítélni pláne ahogy idősödnek.

Nálunk egyébként szintén a szürke egérkékből lettek vagy ténylegesen bombázók vagy ha nem is bombázók de olyan nők akikre én személy szerint férfiként büszke lennék, ha a párom lenne, mert letettek valamit az asztalra a nemiszervükön kívül. Üzletasszonyok, segítő szervezeteket vezetnek, kutatnak stb. és nem az határozza meg őket, hogy milyen nemzetiségű a társuk.

Az igazán jó nők pedig elszürkültek, harminc felett kopik a szépség és a seggriszáláson kívül mást is illene tudni.

A szépség intelligencia nélkül inkább hátrány, mint előny. Rászoktat a könnyű útra: kevesebb kritika és kihívás, több hízelgés és hazugság a szépek keresztje. Téves énkép, mafla értékrend fenyegetik őket.

Akik okosak ÉS szépek egyszerre, azok valamennyire tudják ezt kezelni. Egy részükből lesznek a golddiggerek. :)

Akik szépek és bölcsek is egyszerre: akadnak páran, de nehéz úton járnak.

Az általános iskolai két jó csajból az egyik ma is csinos, a másik erősen átlagos, kicsit "nénis" arcú lett, mondjuk az ő esetében már általánosban is jóval erősebb volt a népszerűsége (a "hype"), mint a tényleges szépsége.

A középiskolai 3-ból az egyik szintén átlagos lett, kissé meghízott, és ez előnytelenül átformálta az arcát. A másik még mindig bájos, bár annyira nem tűnik ki, mint fiatalon. Szintén van rajta egy kis plusz, de rajta nem olyan előnytelen. A harmadik pedig most is elképesztően, lenyűgözően gyönyörű.

Egyébként 1-2 fiatalkori hülye pillanatot leszámítva mind viszonylag normális, kedvelhető lányok voltak.

Többnyire van párjuk/férjük. Gyereke úgy tudom még csak az általános iskolából említett "nénisnek" van. 32 év körül vagyunk.

32N

Igen. A fullos/menő csajok leszaporodtak, mivel másra nem képesek, életük nincs sok, a facén élnék, minden csupa gyerek.

Az átlagos csajoknak van életük is, dolgoznak, utazgatnak, stb. :)

Én talán egy kivétellel szintén azt látom, hogy mindenki maradt ugyanabban a fiókban, csak a fiók felirat változott. :D

A tipikus menő csajok még mindig tipikus menő csajok, csak már átlagon felüli életmódban élnek kivétel nélkül azért, mert vállalkozók, ügyvezetők párjai/feleségei lettek, nekik szültek. Hogy ez szerelemből történt-e, vagy sem, azt nyilván soha senki nem fogja megtudni és őszintén kevésbé is érdekel. Irigy típus vagyok mások sikereire általában (jó ösztönző erő), de nem vagyok irigy típus azokra, akik beletették a popót a jóba, hiszen ők ezért semmit nem tettek. Szóval, hogy boldogok-e, azt nem tudom, de kétség kívül gyönyörű anyukák, akik tele is tolják az instát a tökéletes gyerekükkel, a luxus nyaralásokkal és a boldogabbnál boldogabb közös családi fotókkal.

Van olyan is, aki lecsúszott, avagy értsd. Nem tanult tovább és nem is házasodott jól kifejezetten. Átlag életet él átlag nőként, már nem feltétlenül a külsőségek a legfontosabbak neki.

A tipikus szürke egerek lettek azok, akik középiskola után egyetemre mentek. Ma már mérnökök, orvosok, jogászok, tanárok zömében. Nincs telehányva az instájuk, így keveset tudni róluk, azt is többnyire osztálytalálkozókon mesélik.

Ami alap különbségként nekem feltűnik, hogy az első kategóriás nők valahogy önbizalmilag nincsenek rendben. Állandóan kell a villogás, a mutogatás, a like, a külső megerősítés, hogy igen én csodás vagyok, az életem is csodás és a családom is csodás, rágja a kefét mindenki irigységében!

A második (szürke) kategóriánál pedig valahogy pont az ellenkezőjét érzem. Megvan a maga élete, rendben van az önbecsülése, nincs szüksége külső megerősítésre ahhoz, hogy érezze elért valamit, ér valamit. Az energiáit a munkájára és a családjára irányítja, nem arra, hogy a tökéletes látszatot fenntartsa.

Nem eleve elrendeltek a rangsorok. Aki iskolásként szép volt valamiért, az nem azt jelenti, hogy 10 vagy akár 20 év múlva is szép lesz. És ez fordítottan is igaz. Aki régebben nem nagyon foglalkozott a külsejével, ő is néhány év alatt behozhatja a lemaradást. Az osztálytalálkozókon általában már teljesen más a sorrend.

Ez olyan, mintha megnéznéd, hogy kik voltak mondjuk a XVI. század nagyhatalmai (Nagy-Britannia, Spanyolország, Portugália, Hollnadia), ma már nagyon nem ők (USA, Oroszország, Kína, Japán, India, Németország). Ha nincs genetikailag valami nagyon nagy hátrányod, akkor az, hogy mennyire szép, az attól függ, hogy mennyit foglalkozik a külsejével. Mondjuk mennyit sportol, milyen ruhákat hord és használ-e mondjuk sminket. De azért mert valaki pl.: 15 évesen erre nagyobb hangsúlyt fektetett a tanulás helyett és ezért szebb volt, mint az átlag, az nem azt jelenti, hogy később is ugyanezek az erőviszonyok.

Amúgy saját tapasztalatom, hogy akik annó átlagosan voltak, nekik sokkal inkább rendben van most az életük, mert tanultak, jó munkájuk van és emiatt sokkal boldogabbak és jobb a kisugárzásuk is, ami baromi vonzó tulajdonság. Az látszik egy nőn, hogy mennyire elégedett az életével. Akik annó nem tanultak, ők ma főleg eltartottak (teljesen mindegy, hogy egy hazai vállalkozó, egy külföldi faszi vagy éppen az állam tartja el gyes formájában) és akármennyi sminket is kennek magukra, látszik rajtuk, hogy elégedetlenek és emiatt kevésbé vonzóak.

Nálunk az ilyen 'suli legjobb csajaiból' mind gyári munkás, dohánybolti eladó meg műkörmös lett. Ami számomra érdekes, hogy az anno 'legcsúnyábbak', akiket sajnos sokan cikiztek szinte mind megházasodtak, gyerekek is vannak (27 éves korosztály). A 'középkategóriás' nők, akik meg nem néztek ki rosszul, okosak is voltak meg vagy külföldön vagy itthon vitték is valamire.

Volt pár középsulis osztálytársam, akik se tanulni nem akartak meg nem is adtak magukra, azok mára 2 gyerekes anyukák 0 munkatapasztalattal (max 1-2 év gyári munka) meg plusz 30 kilóval. Azokból ezt is néztem ki annó.

Normális gimibe jártam Budapesten. Tőlünk szinte mindenki diplomás lett, akármilyen tiptop csaj volt, én nem voltam valami szépség. Nálunk nem is divat másokon csámcsogni és kárörvendeni valami értelmetlen státuszon, mindenki azt tanulta, amit szeretne és azt csinál az életével, amit akar.

Ha valami nem jön össze, az marhára nem a külső miatt lesz, akkora marhaság ez, annyi minden történhet az életben...