Egy nővel mennyire kell tudatni az anyagiakat? Berág a többség ha nem mondok olyankor semmit?

Olyan helyre kell vinni, amit megengedhetsz magadnak akkor is, ha te fizeted a fogyasztását. Illetve meg kell mondani, mire hívod meg. Ha egy üdítőre, akkor azt.

A végén ha fizetni akar, akkor illik visszautasítanod.

És nem illik se panaszkodni, se elfogadni tőle dolgokat hosszú távon ingyen (pl. lakhatást).

Ha eljön hozzád autóval vagy vonattal, akkor illik téríteni az utazási költségét.

Ennél többről csak házasság esetén kell szót ejteni.

Én ott nem értem a kérdést, hogy az ismerkedés folyamán úgyis felméri a másik fél az anyagiakat is.

Nyilván nem kell azonnal bankszámla kivonatot mutatni.

De azért ismerkedés során csak leszűri a másik fél, hogy BMW vagy BMV (Busz-metró-villamos). Vagy hogy lakótársakkal/szülőkkel élsz esetleg saját lakásodban a Belvárosban.

Vagy úgy alapvetően az életfelfogás, gondolkodás, hosszú távú célok is valahol mutatják az anyagi helyzetet is.

Szerintem direkt módon nem érdemes elmondani, hogy mennyit keresel és miket engedhetsz meg, ahogy beszéltek úgyis leszűri a másik.

Az meg teljesen normális ha negatívum számára ha mondjuk jóval kevesebb a fizetésed az övénél, mert mondjuk ő szeret évente 2x külföldre utazni.

(nyáron + télen síelni)

Ezért nem illik össze az életviteletek.

Nem értem a lepontozást.

Ha ismerkedsz akkor a másik félnek előbb-utóbb be tudja határolni az anyagi helyzeted. És hacsak nem vagy titokban lottónyertes milliárdos akkor nagy csodák, meglepetések nincsenek.

"Az meg teljesen normális ha negatívum számára ha mondjuk jóval kevesebb a fizetésed az övénél, mert mondjuk ő szeret évente 2x külföldre utazni.

(nyáron + télen síelni)"

Pontosan erről beszéltem amikor célokról, gondolkodásról, életfelfogásról írtam.

Nyilván ha te is szeretsz utazni, síelni, akkor lesz ezzel kapcsolatos élményed, amit elmesélsz neki.

Így ebben a formában rögtön kiderül, hogy ő is szeret és már van egy közös pont. Plusz ebből már alapból leszűri, hogy van anyi pénzed, hogy megengedd magadnak az utazást. Ami nyilván még semmit nem jelent, mert határ itt is a csillagos ég. De egy kiindulási alap akkor is lesz.

Míg mondjuk én sokszor azt látom, hogy aki anyagilag nem engedheti meg, az felépít egy "nekem nem kell a flancolás" gondolkodásmódot. Nyilván ez már az anyagiaktól függetlenül egy ellentétet fog szülni, hiszen az egyik szeret utazni a másik nem.

Problémás, ha egy kapcsolat alapjául a másik ember anyagi lehetőségeire tekint valaki. Nem kell, hogy elhiggyétek, de volt olyan nővel "dolgom", akinek egy szórakozóhelyen az volt az első kérdése hozzám - KÖSZÖNÉS HELYETT, - hogy "Van kocsid?"! Azóta is boldogan él - az isten tudja kivel és hol, - mert én szóba nem álltam vele többet, - na nem mint ha ismerkedni akart volna velem tovább a nemleges választ követően. :)

Valahol érthető, hogy egy nőnek természetes igénye, hogy nem akar a bizonytalanságba, a semmire szülni gyereket, de hogy valaki ilyen szinten telepedjen rá egy férfira és ilyen nyíltan vállalja fel, hogy "csak a készbe hajlandó beleülni", - lássuk be, - az sincs rendben!