Hogy lehet megtanulni kezelni, hogy nem feltétlen tetszünk annak, aki nekünk tetszik?

Elöljáróban annyit, hogy felszínesen ismerjük egymást, nincs viszonyításom, hogy másokkal hogy viselkedik vagy milyen mértékben hangulatember.

A találkozásunk legelején úgy éreztem, hogy szimpatikus vagyok neki. Volt egy kis interakció kettőnk között és a tekinteteink is találkoztak stb. Viszont aztán olyan lett, mintha elvágták volna az egészet, ugyanis ha valaki megtetszik, akkor könnyen zavarba jövök. Történt, hogy rajtam felejtette a tekintetét és ezt észrevettem, rövid ideig tartottuk a szemkontaktust, de utána zavaromban elnéztem és nem mertem visszanézni rá. Utána teljesen megváltozott a viselkedése, közömbös lett.

Felmerült bennem, hogy kezdetben vagy félreértettem a viselkedését és egyáltalán nem talált szimpatikusnak, csak átnézett rajtam a belenevelt kedvesség által vagy a nézése egy teszt volt, hogy hogyan viszonyulok hozzá. Amikor ez történt, akkor meggyőződésem volt, hogy kölcsönös a szimpátia, viszont így néhány nap elteltével (és egy kis gondolkodás után) kétségeim vannak.