Hogyan védjem meg magam,hogyan álljak ki magamért?

Tízből kilenc ember aki másokat szívat, csak azért meri megtenni, mert tudja, hogy nem kell tartania a visszavágástól. Az ilyen figurák a könnyű győzelemért csinálják a dolgot, kockázatmentesen érezhetik magukat fölényben lévőnek, kis energiabefektetéssel. Vagyis nem a konfliktust keresik.

Éppen ezért a megoldás az, ha egy ilyen helyzetben konfliktust kapnak tőled a szívatásért cserébe. Mivel nem erre hajtanak, békén fognak hagyni, lehet nem elsőre, de hamar. Ha beszólnak, vissza kell szólni, ha emelik a kezüket, emeld te is a tiédet. Tízből kilenc visszavesz; az a bizonyos tizedik nem fog megijedni, még jobban rákapcsol ettől, de ennyi kockázatot vállalni kell.

Ha van jó cimborád, kérd meg, hogy gyakoroljon veled egy kicsit, hogy tréningezz az éles helyzetre: szóljon be valamit, te meg reagálj erre.

Szerintem abban a klasszikus tévedésben vagy, hogy azt gondolod, vissza tudsz annyira vágni, hogy ne piszkáljanak. Valójában ez öngól, de ezt egy picit jobban kifejtem.

A piszkálás két okból lehetséges: vagy valami visszajelzést akarnak neked küldeni, csak rosszul csinálják, vagy egyszerű dominancia harc történik.

Az első arról szól, hogy valami nem tetszik a kinézetedben, viselkedésedben, bármiben. Pl engem piszkáltak azért 13 évesen, mert nem ápoltam rendesen a körmeimet. Ha erre visszavágok, akkor az a másik oldalon úgy fog lecsapódni, hogy nem elég, hogy igénytelen vagyok, de "még nekem áll feljebb". Lehet, hogy esetleg el tudom őket riasztani, de akkor a hátam mögött csinálják majd, passzív-agresszív módszerekkel, ami ellen még nehezebb védekezni, és elmagányosodom.

A dominancia harc pedig egyszerű, gyerekes erőfitogtatás. Ha kétségbeesetten vissza akarsz vágni, akkor igazából már veszítettél. Itt megint két kimenetel lehetséges.

1: Az ellenfeled csak viccelni akart, de nem akart bántani, csak éppen téged túl érzékenyen érintett a dolog. Ha erre visszaütsz egy k.rva nagyot, akkor ő ezt aránytalannak fogja érezni, és megbántódik. Nem a piszkálástól riasztottad el, hanem magadtól. Ezzel nem tiszteletet szereztél, hanem egy ellenséget.

2: Vannak viszont a tipikus dögevő arcok, akik tényleg élvezik a genyózást. Őket meg nemhogy nem tudod ezzel elriasztani, de pont hogy azt üzened feléjük: "igen, én vagyok a te célpontod, és pontosan ott van a gyenge pontom". Amint ezt megérzi, neki semmi más dolga nincs, csak vigyorogni, és nem leszállni arról a pontról.

10 éves koromban annyira feldühített ezzel egy osztálytársam, hogy összeverekedtem vele. A mellkasán ülve ütöttem a fejét, és három tanárnő szedett le róla, az egyik a fülemnél fogva húzott. Amikor kiszakadt a nadrágja és ömlött a vér az orrából, még akkor is rajtam röhögött, és ismételgette a csúfolódást. Na így működik az elriasztás.

De pl volt egy szomszédasszonyom, aki úgy akarta az utcán játszó kisgyerekeket megnevelni, hogy ha hangoskodtak, kiszaladt és üvöltözve, seprűnyéllel kergette őket. Annyit ért el, hogy a gyerekek totál rászálltak. Az lett a szórakozás, hogy hogyan tudják minél jobban felhúzni az öregasszonyt, és elszaladni előle. Egyfajta bátorságpróba lett, hogy ki meddig mer elmenni. Ha vitt volna nekik csokit és megkérte volna őket, hogy játszanak inkább a tér másik oldalán, simán megcsinálták volna.

Szóval ha a helyes irányt keresed, akkor az érzékenységet kell célba venned. Én sokáig tanakodtam, hogy egyik-másik haveromat miért nem szekálják, ha engem meg igen. Aztán rájöttem, hogy őket is szekálják, csak ők nem sértődnek meg rajta, ezért nem megy át gúnyolásba.

Ajánlom figyelmedbe, tanulságos: https://www.youtube.com/watch?v=--3iSh4TA0M