Miert nem fogadják el jobban a szocialis fobiasokat?

A legtöbb magát szociális fóbiásnak valló egyén (főleg ezen az oldalon) csak divatmajom. Velük nem is szabad elfogadónak lenni. Aki tényleg ebben szenved (nagyon(!) kevés ilyen van), az pedig keressen fel szakembert. Olyan nincs, hogy ezen a problemán ne lehetne segíteni, de ehhez előbb az elszenvedő akarata kell.

2-es, nem. Akik sokan vannak, azok az introvertáltságra hivatkozva teátrálisan műszenvedő divatmajmok.

Hol, és kik nem fogadják el? A világ civilizáltabb felén tolerancia van már régóta mindenki fele, ott a bunkókat kinézik maguk közül, akik kötekednek vagy bullyznak másokat. Csak nálunk divat ez még mindig (meg oroszoknál meg talán a balkánon), hogy lehetőleg minél inkább olyat keresni lenyomni meg beszólogatni, aki vagy még nálunk is lentebb van, vagy aki nem képes magát megvédeni. A legtöbb szociálisan szorongó az többnyire könnyű préda. De azt kell mondjam ez a fajta nem elfogadás nem csak őket sújtja itt mo-n hanem nagyon nagyon sok másik embert is még. Bunkó, intoleráns, nagyképű söpredék figurákkal van tele ez az ország, tisztelet a kivételnek. De itt tényleg ez dívik. Tudom máshol is vannak tahó emberek akik beszólnak másoknak, csak azok a fránya arányok. Itt ennek hagyománya volt, van, és lesz is egyre inkább, ahogy és főleg ahova haladunk.

Az emberek utálják tudatosítani, mennyire szadisták és bunkók rengetegen, mennyire bántják egymást napi szinten, és tulajdonképpen bármikor beléjük állhat bárki. Például gondolj bele, mennyien kiabálnak rá másokra csak úgy,pl gyalogos lelép a járdára, autós aki eddig 130-al száguldott (a belvárosban...) kénytelen lefékezni, majd az ablakból kihajolva megereszt egy istenes k*rvaanyázást az átkelő felé. Vagy barátnők sétálnak az utcán, látnak egy szerintük kevésbé előnyös külsejű lányt, és oda kiabálnak neki, hogy milyen ronda, aztán jót röhögnek. Végtelen mennyiségű példát tudnék hozni, és akkor a durvábbakról még nem is írtam, amik már bűncselekmény kategória, de ugyanúgy megtörténnek. Ha elfogadnák, hogy a szoc fóbiásoknak bizonyos szinten igazuk van, mert a világ nem olyan biztonságos mint amilyennek mi "civilizált emberek" hinni szeretnénk, hanem egy elb*szott hely, ahol bármikor bánthatnak, gondolj bele mennyire öszeomlana a világképük. Fel se tudnák dolgozni. Ők ezt el sem tudják képzelni, főleg azok, akik szeretetben, népszerűként nőttek fel, akiket (szerencsére) sosem vertek, bántalmaztak, stb. Kb mint mikor valaki naívan elmegy terapeutának, majd ő is mehet terápiára, mert el sem tudta képzelni, milyen végtelenül elcseszett esetek vannak, és belebetegedett. Sok ilyen van, épp azért, amit fent írtam.

1. Ha tudnád milyen szar szociális fobiásnak lenni, nem írnál ekkora gyökérséget, hogy divaból ilyen valaki.

7-es így van és milyen durva, hogy 20 éve még egy szimpla diszlexia is stigma volt, ma meg már mindenki boldogan ragasztja magára a címkéket mindenféle "zavarról", mint a jelvényeket. Káros volt, hogy akkoriban egy ilyen stigma cikizéssel meg lehülyézéssel járhatott, de valahogy nem érzem ezt sem haladásnak, hogy most mindenki mindennek is elnevezi magát.

A nagy része hiszti. A kis százalék meg nem akarja kezeltetni.