Hol a hiba? Vagy hibának számít? Társasági élet, tanulás, egyetem?

Első éves egyetemista vagyok. Középsuli végén "rájöttem" arra, hogy talán ki kellett volna vennem a részem a diákéletből. Nem igazán volt kialakított barátiköröm. Tanultam és voltak bizonyos emberek, akikkel megtaláltam a hangot. Most eldöntöttem, hogy igenis kiveszem a részem az egyetemista életből, de nekem a karrier az első, és gyógyszerészeten majd 5 év alapképzés után specializálódni is szeretnék. Nos, szívesen részt veszek tudományos konferenciák szervezésében, vagy olyan dolgokban, amelyekkel fejleszteni tudom magam. A gond velem inkább az, hogy szeretem a furcsa dolgokat, a különleges embereket és nem szeretem magamat megerőszakolni jópofizással. Nem vagyok mogorva természetű, először mosolyogni szoktam mindenkire, de aki nem jön be, azzal nem igazán szeretném húzni a dolgokat. Azt figyeltem meg, hogy a tartós relációim főként a végső stádiumokban alakulnak ki. Ezek alapján úgy introvertáltnak számítok, de ha bárki nyit felém, akkor én is viszonzom azt. Tudom, hogy el kell az embereket fogadnunk olyannak amilyenek, de probléma, ha arra törekszem nem tudatosan, hogy olyan emberek vegyenek körül, akik mellett érzem, hogy fejlődhetek? Nekem a fejlődés az egyik legfontosabb dolog, de sokszor azt érzem talán jobb lenne úgy élni, mint a korombeliek, ha aktív szociális életet szeretnék ... ?