Magyarországon nagyon sok hajléktalan él. Sokan élnek az utcán sokan nem is akarnak hajléktalanszállóra menni. De vajon ha akarnának be tudnának menni egyáltalán? Van annyi férőhely hogy az összes utcán élő hajléktalant be tudják fogadni?

Abban a tudatban vagyok, hogy - nem zökkenőmentesen, - de el tudnák szállásolni országszerte a hajléktalanokat.

Azon nem kell csodálkozni, hogy az ivászatot nem engedik, az NEM MEGOLDÁS. A szervezett hordák általi rablások, lopások sincsenek rendben, - ezt az arra hivatott erőszakszervezeteknek kellene mendzselniük, de tojnak a jelenségre, (érdemben legalábbis nem tesznek semmit, mert nincsenek közvetlenül érintve a dologban).

- Kiváncsi lennék, meddig lehetne rancsúrozni pl. a belügyi államtitkár háza előtt?

MAX. 7 perc? - Lehet, hogy annyi sem. Vajon miért?

Van azonban egy olyan aspektusa is a dolognak, hogy az állam teljesen úgy viselkedik, mintha érdeke lenne, hogy minél többen fetrengjenek az utcákon.

Arról van itt szó nevezetesen, hogy sok embert, akiben egyébként MEG LENNE A HAJLANDÓSÁG ARRA, hogy józan életvitelt követve új életet próbáljon kezdeni, a munkáltatók zárnak ki ebből a lehetőségből úgy, hogy amennyiben nincs valahová bejelentve, nemes egyszerűséggel nem hajlandóak foglalkoztatni.

Itt a kör be is zárult - és ez ellen SEM tesz semmit az állam, - nekik "nagyon jó" ez így.

Hogy miért?

Arra szerintem ők SEM tudják a választ.

Ott vannak a mai napi - számolatlanul - az elhagyott katonai objektumok. Miért nem lehet szakmát adni az utcán hempergő hajléktalanok józan életvitelre hajlandó hányadának és miért támogatják az elhagyott objektumok felújítását?

Szakmát kapnának sokan.

Emberhez méltó, új életet tudnának kezdeni.

Nem kellene őriztetnie az államnak a sok romot.

És igen! Vissza tudná a tisztes keresetükből ember számára megfizethető, apró részletekben kapni a felújításokba invesztált pénzeket a programban résztvevőktől az állam.