8 éves egri bikavér még iható?

Szia!

Igazából leginkább a kettesnek van igaza. 8 éves, gondolom akkor úgy érted, hogy 2007-ben palackozták. Ha nem egy gagyi bor, gagyi dugóval, amit rossz körülmények között tartottak, akkor azt mondanám, hogy jóval valószínűbb, hogy bőven iható még, mint hogy nem. Persze még egy jó bort is meg lehet ölni, ha rosszul tároljuk, szóval semmi nem biztos... Bontsd fel, és kiderül, de én nem tartom azért túl valószínűnek, hogy ne lenne iható :)

Kedves hármas válaszoló!

Nem is tudom, hogyan lehetne ezt a, hmm, mondjuk úgy, nem épp túl pontos megállapításodat lereagálni, amit a bikavérről tettél...

A bikavér történelméről, változásáról, szerepeiről, megítéléséről oldalakat lehetne írni, de csak röviden:

Nincs egységes bikavér stílus. Nem lehet azt mondani, hogy a bikavér ilyen, meg ilyen. Egerben pláne nem, de Szekszárdon sem. Egerben kis túlzással bármilyen bor bikavérnek hívható, ami hat hónapot volt hordóban, legalább háromféle szőlő borának házasításából áll, amik közül legnagyobb mennyiségben a kékfrankos van jelen. Ennek megfelelően a bikavér néven futó tételek rendkívül diverzek, van valóban olyan, ahol túlsúlyban van a durva, szárítós tannin (gondolom ezt neveznéd "szörnyen száraznak", mert amúgy ennek a kifejezésnek semmi értelme, a legtöbb gyönyörűen gyümölcsös vörösbor is konkrétan csontszáraz, 0 azaz nulla gramm cukortartalommal), viszont vannak könnyed, direkt gyümölcsös, lendületes tételek is. Meg olyan tartalmas, sűrű szövésű vörösborok, amik határozott tannintartalommal bírnak, de az a tannin nem durva, szárítós, hanem szép, érett.

Két egri bikavér annyira különbözhet egymástól, mint kb bármely két magyar vörösbor. Épp ezért, aki bármiféle általános kijelentést tesz az egri bikavérekre, az egész egyszerűen nem ismeri őket, nem tudja, hogy mi is az a bikavér. Ez most elég sarkosan hangzik, de ha már a borvidékek szégyenének nevezted, hadd ne fogjam vissza magam, és ne szépítgessem - valójában az a helyzet, hogy jól láthatóan nem tudod, miről beszélsz. Így fikázni legalábbis elég visszás.

Egyébként igen, a szocialista korszakban az egri bikavérnek a hírneve igencsak megkopott. Valóban szörnyű bikavérek készültek akkoriban, de igazából a legtöbb bor szörnyű volt azokban az időkben, tömegtermelés, ugye. Csak épp az egri bikavérnek volt valami hírneve, ami megkophatott, mondjuk a kiskunsági olaszrilzinggel szemben. Most, hogy kezd valamennyire Magyarország magára találni a minőségi bortermelésben (bár igen-igen lassan, és még nagyon hosszú út áll előttünk), születnek gyönyörű bikavérek, amiknek méltó helyük van az ország _legjobb_ (!) vörösborai között.

És persze, most is félelmetesen rossz, párszáz forintos lőrék is rombolják a bikavér hírét. De ugyanúgy van párszáz forintos, iszonyatos Merlot, vagy Kékfrankos, vagy kb akármi, ha a fajtaborokat nézzük, és bármiféle küvé is. Szintén annyi, hogy a bikavérnek van egy határozott hírneve, amit így könnyebben lehet rontani, és ha valaki megkóstol egy jó kis alsópolcos fogzománcmarót, amitől élből helyet cserél a két szeme, azt hiheti, hogy ilyen a bikavér - közben meg a túrót... Érdemes kitekinteni ebből a kategóriából, meg érdemes észrevenni, hogy a gagyi kategóriában való jelenlét nem a bikavér sajátja, hanem minden magyar boré, így nagyon nem érdemes az alapján ítélni...