Mit jelenthet az álmom?(Lent)

Osztálytársaim közül sokukkal voltam egy nagyobb, emeletes házban, majd lementünk vacsorázni(én értem le legkésőbb). Egy fiú és egy lány között ültem, majd hirtelen egy teljesen más helyen találtam magam, teljesen mást csinálva. -Itt jön szerintem a lényeg.- Anyukámmal és pár barátnőmmel, húgaimmal kocsikáztunk.

Megláttam a földön egy kiskutyát, bézs színű, igazából úgy nézett ki, mint egy golden retriever kölyök. Anyukámnak szóltam, hogy vigyázzon, de Ő mintha meg se hallotta volna, ment tovább, nem nagyon figyelte az utat(földúton mentünk).

A kiskutyán áthajtott, majd pár pillanattal később kiszálltunk az autóból, de nem halt meg, viszont megsebesült a lába.

Innen nem tudom hogyan kerültünk a gazdáihoz, de én meg akartam menteni, be akartam fogadni és egy kis idő után meg is engedték. Ott volt egy fekete kutya. Nem városban vagyunk, hanem ilyen erdősebb területen, szinte tanyavilágban, de anyukámon és az az egy barátnőmön kívül senki és semmi sem volt ismerős a számomra. A barátnőmet időközben megtámadta valamilyen állat, nem emlékszem pontosan milyen, így nem akarom leírni.

A következő “színre” nem tudom már, hogy hogy kerültünk.

A húgommal mentünk be az iskolámba, ahova ő még nem jár, fiatal ehhez. Olyan, mintha egy kicsit előre mentem volna az időben. Ahogy beléptünk, a lépcső egyáltalán nem hasonlított az előző évire, késésben voltunk az első óráról, és ő nem tudta hol a terme.

A portás kedves volt, és valami szórólapot osztogatott, nem tudom mi állt rajta.

A lépcsőkön elsősorban lefelé mentünk, amely nem tudom hogy lehetséges, de szinte fentről indultunk, azt viszont nem láttam, hogy hogyan kerülünk oda. Egy óriási órán láttam, hogy már három perce megy az óra, majd egy törött lépcsőhöz értünk. A lépcsőből leszakadt egy darab és olyan nagy volt a távolság, hogy lehetetlen lett volna átugrani(előtte már ugrottunk át hiányos lépcsőt, de az kicsi volt.)

És ebben a legváratlanabb pillanatban egy lány, aki szintén alig volt ismerős számomra, a húgomat felhívta, hogy merre van a terem. Akkor már én is rájöttem és visszafordultunk, nagyon siettünk, de közben láttam egy régi osztálytársammal a beszélgetést, amely nem tudom kié, de csak előttem lebegett a levegőben, semmi értelme nem volt, hogyan került oda. Régi, egyre kisebb kori képeket küldött rólam egészen első osztályig, vagy második, és írt valami olyasmit a legfiatalabb képemhez, hogy neki ez marad meg örökre a profilomnak.

Tudom, hogy ez butaságnak tűnik, viszont az álmomban szintén éreztem frusztrációt(utolsó eset), izgatottságot(késés), szomorúságot(kiskutya).