Miért tudom álmomban, hogy álmodok?

Amikor álmodok, sosem vagyok tudatában annak, hogy álomról van szó, kivéve, ha felbukkan egy olyan személy, aki elhunyt, ami a közelmúltban elég gyakori volt.

Egy 8 évvel ezelőtti halál eset(nagyon jó barátom) és egy 2 hónappal ezelőtti(unokanővérem, akivel össze voltunk nőve). Mind a 2 rettentő fontos személy volt számomra. Eddig 3 ilyen eset történt velem és álom közben teljesen tisztában voltam azzal, hogy ez egy álom és nincs sok időm velük lenni, legutóbbi álmomban mondtam is unokatestvéremnek, hogy ha itt vagy, én álmodok, erre mondta, hogy hát igen... Olyan dolgokat közölnek álmomban velem, amiket már régen elfelejtettem, illetve figyelmeztetnek vészjósló dolgokra, vagy pl unokanővérkém szórakoztatott születésnapom éjjelén, ami feldobta az egész napom.

Beszélnek az emberek tudatos álmodásról, de én irányítani, befolyásolni nem tudtam ezeket egyszer sem.

Kérdezem azokat, akik elhiszik, hogy halál után nem tűnik el a lelkünk, mivel én teljesen biztos vagyok abban, hogy ők 'szólnak hozzám'(erre is van magyarázat, de nem részletezem most), miért van az, hogy csak azokban az álmokban tudom, hogy álmodok? Ilyenkor miért nem jön az a megtévesztő érzés, hogy talán ez a valóság?