Elképzeltem egy embert, és megláttam :D hogyan lehetséges ez? Miért?

Egyszer, sőt, nem is egyszer elgondolkodtam rajta, hogy vajon milyen lehet a tökéletes pasi :D Külső, belső.. minden. Aztán egyszer megláttam egy kb. teljesen ugyanilyen személyt. A belső tulajdonságait persze nem ismerem :), de az arcvonásai meg minden más annyira stimmelt.. nem akartam elhinni, nem akartam az ''elérhetetlen'' után kapkodni. Mondjuk pl álmodozol egy nagyon raj dologról, és nem is gondolod komolyan az ábrándjaidat, mert azok olyan, de olyan tökéletesek, hogy szinte fáj. :D Aztán felszálltam a buszra, és ő is a sajátjára. Úgy voltam vele, hogy mi többet sosem látjuk egymást, kész. De nem nagyon ment az elfelejtése. Mintha valahogy saját magamra ismertem volna benne.. és mintha lenne mihez kapcsolnom a személyét. Valami mélyen gyökerező hülyeségre gondolok. Hülyén hangzik, tudom. Szóval megpróbáltam beletörődni, hogy eltűnt. De néhány héttel később újra láttam. Vagy rajtam, vagy rám mosolygott.. nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy észrevett. Néhány nap múlva a busz ablakból láttam meg, pont akkor nézett felfelé, amikor kifelé bambultam. Most pedig már azt hiszem tudom hová jár iskolába. Nem tudok nem ezen gondolkodni. Álmaim is voltak vele, de szerintem az durvább, hogy a ''képzeletem szüleménye'' egyszer csak szemben áll velem az állomáson. Nem hiszek alapjáraton a véletlenekben, de ha vannak is :) ez túl abszurd lenne egy véletlennek. Vajon ő is elképzelt engem? Ha nem is mint ideális barátnőt.. xD hanem csak egyszerűen lefesthetett a lelki szemei előtt? Szeretnék véleményeket, mondjuk akik kb. otthon vannak ebben a ''bevonzom a dolgokat'' témában. :DD Nem élek tudatmódosító szerekkel! :3 Tök józan vagyok, tényleg.