Hogyan tudnek megvaltozni?

Fogadd el magad és akkor mindenki elfogad!!!

Egyedi vagy,mint minden ember más és más,nincs két egyforma ember,mindenki egyedi,a világ csak egy rossz tükör,ne a világgal foglalkozz,hanem fogadd el magad és minden megváltozik!

Általános iskola óta nekem is kezdeti depresszióm volt, de mindenki valami influenzának fogta fel ha rosszul voltam vagy levert. Középiskolában jutott el arra a pontra a betegség, hogy NEM tudtam kimenni a házból, mert annyira bepánikoltam az emberektől. Minden percben utáltam magam.

Végül anyukám elvitt pszichiáterhez, aki felírt nekem egy antidepresszánst, amit miután pár hétig szedtem sokkal jobb lett! Ma már úgymond teljes èrtékűen élek, nincsenek ilyen gondjaim. Azon, hogy nem látom magam szupermodellnek ugyan nem segít, de nem foglalkoztat már, hogy vajon másik mit szólnának.

Mindenképp szólj a szüleidnek. NEM kell ezzel az érzéssel élned, és van amin az idő nem segít. A lelki betegség pedig nem ciki, hogy szégyellned kelljen!

Tény: azok az öngyilkosságot megkísérlők, akik miután visszahozták őket, halál közeli élményről számolnak be, soha többet nem kísérlik meg újra megölni magukat. Egyszer sem. Azért, mert meg tudták, mi is az igazság. Mi is a valóság. Hogy nem csak annyi van, amit a fizikai érzékszerveinkkel tapasztalunk és amennyit megtanítottak nekünk. Rájönnek a lelkünk igazi valójára, s rádöbbenek, hogy csak a testüket tudják megölni, magukat nem. S ami elől menekültek, újra szembe kell, hogy jöjjön velük a következő életükben. Tehát a legrosszabb, amit tehetsz, hogy gyűlölöd vagy hogy elpusztítanád magad. Helyette értsd meg, ki is vagy valójában, miért is születtél most le. Mi az életcélod, az életfeladatod, s hogy miért is görgeti eléd a sors mindazokat, amik szembe jönnek veled és miért úgy.

Ha mindezeket megérted és elfogadod, egészen másképpen fogsz azután a világra és saját magadra tekinteni.

Ennyi közhelyet!

Mindig mondják az ilyeneknek, hogy szeresd magad, de ezzel csak a szőnyeg alá söprik a problémát, amitő végül unalmas, depressziós felnőttek lesznek.

Itt úgy hiszem a helyes megoldás a passzív boldogság. Ez nagyjából a belső békéről szól. Ezt nehéz elérni, de lehetséges. Írj privátba, én majd segítek!