Mi történne akkor, ha egy időkapu nyílna egy időviharban és emberek/hajók/repülők helyett lignint bontó gombákat nyelne el és küldene vissza a karbon kor legelejére?
Mindenki hallott már róla, hogy a hasonló események gyakoriak pl. a Bermuda-háromszögben, ahol Kolumbusz Kristóf is látta az odateleportáló hajót a philadelphia kísérletből.
Na de mi lenne akkor, ha egy időkapu nem embereket és tárgyakat, hanem lignint bontó gombákat küldene vissza az időben, amikor még nem szabadna létezniük?
Kialakulna egyáltalán az emberi civilizáció? Vagy fel sem tűnne, hogy a szénkészletek nagy része eltűnne az időviharok útvesztőjében?
Mennyi az esélye annak, hogy bekövetkezik egy ilyen incidens?
Az emberiség végét jelentené mindez? Felelőtlen kísérletek már beindították a folyamatot és az időviharok egyre gyakoribbak.
válasza:Miből gondolod, hogy érzékenyek vagy specialisták? Nem hiszem, hogy egy élőlény, ami emberi kunyhókat is szétszed annyira érzékeny lenne.
De míg így is, nincs konkurenciájuk.
Plusz a gombák aerobok.
válasza:Aerob. De ez a mai 21%-os oxigéntartalomra vonatkozik, nem az akkori, jóval magasabbra. Az oxigén-nos oxidálószer. Azaz mérgező. Csak pár százalék eltérés is elegendő lehet egy élőlény teljes kipusztulásához(voltak oxigénhez köthető kihalási események).
Érzékeny, mert a mai növények szerves törmelékét fogyasztja. A karbo időszakban a növények teljesen más felépítésűek voltak. Nem is biztos, hogy egyáltalán képes lenne őket egy ilyen gomba feldolgozni. Akkoriban még a harasztok korai formái uralkodtak, hiába voltak fatermetűek, a páfrányhoz álltak közelebb. A szöveti felépítésük is drasztikusan eltért. Azt is fontos észben tartani, hogy egy élőlény sohasem önállóan van jelen. Mindig egy életközösség része. Függ a körülötte lévő élőlényektől. Például a gombák esetén baktériumoktól, vagy más egysejtű szervezetektől, esetleg más gombáktól(korhadéklakók esetén). Nem elegendő, hogy van oxigén(valamennyi), és növényi eredetű anyagok(valamilyen), ezeknek meg kell felelnie az élőlény igényének. Ha nem felel meg, akkor az élőlény legjobb esetben vegetál, rossz esetben elpusztul.
De nem hiszem közvetlenül az oxigénszint nyír ki valamit, hanem ami előidézi a változását. Az oxigén az aeroboknak nem méreg, mert rendelkeznek olyan enzimekkel, amik ezt a hatást semlegesítik. Ezen nem változtat az, hogy mennyi oxigén van jelen.
Ha az oxigénszint magas, akkor általában meleg van, ha alacsonyabb, akkor hideg. Szóval főleg az időjárás és a klíma megváltozása az oka a kihalásoknak. Az oxigénszint változásával ezt próbálják nyomon követni tudtommal és ehhez köthető egy kihalási esemény. De nem magához az oxigénhez.
Pl. magas oxigénszintnél nincs jégsapka, elolvad, változik az óceán sókoncentrációja, ezáltal megváltoznak a tengeráramlatok és végül így maga a klíma. Az élőlények, amik meg alkalmazkodva voltak a sókoncentrációhoz, az áramlatok szálította kajához vagy máshoz, ami megváltozott kihalhat.
Vagy fordítva, ha csökken az oxigénszint, akkor azt jelzi hidegebb a klíma, megindul a jegesedés, kifagy a víz a tengerből és sósabb lesz, más áramlatok indulnak el, stb.
Az, hogy mihez állnak közelebb nem feltétnelül mond el mindent, már csak a konvergens evolúció miatt sem. Lignin miatt volt fás száruk és ezt örökítették tovább a modern fáknak is. Modern korpafüvek, stb. nem egyenlő a karbonban éltekkel.
Ha 100%-ban igaz lenne, amit írsz, akkor nem léteznének invazív fajok sem, mert pl. lehetetlen lenne megtelepednie egy európai növénynek Ausztráliában, mert más a talaj összetétel, más bacik élnek benne. De egy csomó invazív faj van, ami kiszakadva az eredeti élőhelyéről egy fél bolygónyival arréb virágzik és kiirtja, kiszorítja az őshonos fajokat. Pedig ott önállóan kell léteznie, mert az eredeti körülményei nem adottak egy másik kontinensen, az őslakosokkal szemben.
Ez nem annyira más egy másik időben sem.
Nem mondom, hogy minden jól érezné magát ott, de nem törvényszerű, hogy egy élőlény egy másik környezetbe átkerülve elpusztul.
válasza:Az oxigén az aerob szervezetek számára is méreg. Ha nagyobb a koncentrációja az élőlény szervezetében, mint az, amihez a faj alkalmazkodott, akkor az egyed elpusztul. Ha annyira nem magas, mint ami rövid távon elpusztítja, akkor az élettani folyamataiban okoz zavart. A fehérjék, és enzimek szintézisében, és végeredményben a DNS-ben. Ha nem is az életet ellehetetlenítő változást okoz a DNS-ben, az öregedést nagyon felgyorsítja. Ha csak belegondolsz, a koraszülöttek esetén a legtöbb kárt az inkubátor tudja okozni, nem is a szervi elégtelenségek. Az inkubátorban, a koraszülöttek életben maradásához magas oxigénkoncentrációt alkalmaznak, mert a tüdő még fejletlen. De ennek következtében sok koraszülött megvakul, vagy idegrendszeri problémái lesznek, stb. Ha egy egészséges ember túl gyorsan lélegzik ahhoz képest, amennyi oxigént felhasznál, feldúsul a vérében az oxigén, és ez rosszullétet okoz.
A hőmérséklet, és az oxigén koncentrációja nem áll közvetlen összefüggésben. Ha a karbon kort vesszük, ott épp az lett a korszak végeredménye, hogy a növényzet olyan sok szenet kötött meg a légkörből, hogy nagy lehülés jelentkezett az egész bolygón. A növények felélték a szén-dioxidot, oxigént szabadítotottak fel, de nem volt jelen elegendő olyan szervezet, ami képes lett volna a szenet visszaforgatni a bioszférába. Pont ezért alakulhattak ki a széntelepek is ezt a korszakot követően. A szén alapú gázok üvegház hatásúak, melegítik a bolygót. Például a szán-dioxid is, amit a minden aerob szervezet termel.
Magas oxigénszintnél is több olyan időszak volt a földön, amikor nagyobb jegesedések adódtak. Ezért maga az oxigén nem befolyásolja közvetlenül a hőmérsékletet. Ami az oxigén, és nitrogén mellett van, az a légköri összetevő felelős a hőmérsékletért.
Valóban ebben a korban jelent meg a lignin a növényekben.
Ha az új környezet kedvezőbb a betelepített élőlénynek, mint az eredeti, vagy azonosak a körülmények, akkor gyarapodni fog. Főképp a versenytársak, és az élőlényt fogyasztó fajok hiánya miatt. Ha olyan körülmények közé kerül, amik kedvezőtlenek, vagy csak vegetál, vagy elpusztul. A rénszarvaszúzmó nem fog megélni a szaharában. Viszont egy mérsékelt övi növény, egy másik kontinens mérsékelt övében igen. Nagy eséllyel még invazív is lesz. A hasonló éghajlaton hasonló a gomba, és főképp a baktérium-kultúra is a talajban. A gomba, és baktérium spórák a szél útján körbejárják a földet, és ahol kedvező az élettér, megtelepszenek. A növények a gyökereiken, és leveleiken, de még magán a magon is hordozzák a gomba, és baktériumspórákat. Ha véletlen nem lenne jelen a talajban a szükséges flóra, beoltják. Ha a flóra nem él meg, a növény sem fog. Ha megtelepszik, akkor viszont sokszor könnyebben szaporodik, mert a természetes konkukrenciája, és ellenségei nem zavarják, a helyi növényeknek pedig nincs ellene védelmük. Az akác, és bálványva két jó példa erre.
Ez elképzelhetetlenül más egy másik időben. Az akkori, és mostani fajokat 2-300 millió év választja el. Ahogy a környezetet is. Ha csak az angol wikipédián utánaolvasol a karbon kornak, már ott látszik, mennyire más, nem kell a szakkönyvekig elmenni.
Nem törvényszerű, hogy elpusztul, de ha túl nagy az eltérés, akkor el fog pusztulni. A karbonkort akár úgy is fel lehet fogni, mintha egy másik bolygót néznél. Az eltérések ilyen léptékűek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!