A Constantine a démonvadász című filmnek van mögöttes mondanivalója?

Talán az, hogy nincs előre megírt végzet. Nincs jó vagy rossz ember, mindig van választásod, rajtad múlik hogy döntesz.

A saját érdekeid háttérbe szorítása más boldogságáért, vagy akár feláldozni a saját életed azért hogy valaki élhessen, a legnemesebb tett amit egy ember megtehet a társáért.

Azt jelenti a film, hogy az embernek el kell vesztenie az életét Krisztusért, hogy megtalálja az életét és annak értelmét (nem az önmegvalósítás vagy a kegyelem kiérdemlése az az élet értelme sem pedig a jó tettek motivációja, hanem az önfeláldozó szeretet másokért az ami a jó tettek valódi oka...ha nem ez, akkor az nem szívből van, csak színből, és képmutató, hazugság).

Mert aki igyekszik megtartani az életét, elveszti azt (mert nem tud magán segíteni senki, a sátánizmus ill. sátáni életfilozófia csapdája, hogy az ember egy illúzióban hisz, miszerint képes irányítani a sorsát és hatalmában áll megmenteni magát, független és felette állhat mindennek ha nagyon akarja...ez hazugság és szörnyű önámítás). Aki bölcs, az hiába kavarodik bele ebbe a gondolkodásba, a végén rájön (ahogy én is), hogy az ember NEM LEHET független SEMMITŐL. Nem válhat istenné, nem lehet. Egy Isten van, és Ő ad életet mindennek. Függünk Tőle, függünk a levegőtől, függünk az embertársainktól, azoktól akik vezetik az országot, akik sütik a kenyeret, akik kezelik az ivóvíz-előállítást stb. stb. stb. Függünk a szüleinktől, a munkaadónktól. Rengeteg dologtól. Kiszakadni ezek kötelékéből egyenlő a hallál, és EZ a Sátán végső célja.

Senki sem születik önellátónak, senki sem jut javakhoz anélkül, hogy ne kapta volna. Később megdolgozhat érte, de mindene amije van, akkor is úgy kapta, nem ő teremtette. Kapta a szüleitől, a főnökétől...az Istentől. Mi csak alakítgatjuk azt, amit Tőle már megkaptunk.

Arról is szól a film, hogy nem elég tudni, hogy van Isten (ala gnoszticizmus), hinni is kell, bízni is kell benne. Sőt, nem elég hinni sem, mert az Ördögök is hisznek, de rettegnek Tőle. Hanem ennek a hitnek valóságosnak kell lennie:

JC: Megfontolhatnád, hogy hosszabítást adj. Jól jöhetnék még a ti oldalatokon.

G: Megint alkudozol, hogy a Mennybe juss?

JC: És a csatlósok, akiket visszaküldtem? Ez már önmagában is elég a belépőhöz...

G: Hányszor mondjam el, hogy ez nem így működik.

JC: Hát nem szolgáltam eleget? Mit akar még tőlem?

G: Csak a szokásost: Áldozatot. Hitet.

JC: Hinni hiszek az istenért!

G: Nem! Nem! Te tudod...az nem ugyanaz. Te láttad!

JC: Nem kértem, hogy lássak! Ezzel az átokkal születtem!

G: Áldással, John, amit önző erőfeszítésekre tékozoltál.

JC: Kislányokból űzöm ki a démonokat! Mond meg, hogy kiért?

G: Világéletedben mindent csak is magadért tettél, hogy visszakufárkodd magad az Ő kegyeibe.

Ha valóban ennyit fogtál fel belőle, akkor oda fogsz kerülni.

Nem arról van szó, hogy sátáni dolog ha valaki önmaga akar lenni, nem pedig másokat majmolni, nagyon félreértettél.

A szabadság és a szabadosság között van különbség. Másrészt, ha jobban átgondolod, sosem vagy szabad, és sohasem lehetsz az. Valamitől mindig függésben leszel, mert nem élhetsz a világon kívül, függsz tőle és másoktól, tetszik nem tetszik. Annak vagy a rabszolgája, aminek engedelmeskedsz, ha perverz és önpusztító hajlamaidnak, akkor azoknak vagy a rabszolgája. Miközben lehet te azt hiszed, hogy szabad vagy az erkölcsi gátaktól, amelyek valójában azért vannak, hogy az obszcén vágyaival az ember ne kínozza és pusztítsa el magát és másokat.

8-as - azaz a kérdező!

Gyönyörűen leírtad az értékes gondolataidat - tetszett!