Miért hiszem azt, hogyha meghalok, akkor továbbra is itt maradok, és befolyásolom a földi létet?

Mert képtelen vagy elfogadni azt a tényt, hogy a haláloddal megszűnsz létezni, a világ pedig megy tovább.

Ezzel az emberek többsége így van, évezredek óta: ezért jött létre az összes vallás, túlvilághit és reinkarnációs elképzelés.

Az ember túl hiú ahhoz, hogy belássa: ő is csak komposzt.

Nagyon leegyszerűsítve fogalmazva, az embert az különbözteti meg az állattól, hogy Istenen gondolkozik.

Tehát az ember az egyetlen, aki a lelke mélyén tudja, hogy honnan jött és hova tart, hogy testi élete csupán egy apró láncszeme a teljes létezésének, s hogy itt mindössze ideiglenesen tartózkodik. Ez azonban kisebb-nagyobb (inkább kisebb) mértékben jelenik csak meg a mindennapi tudatában, s az is széles skálán mozog, hogy ezt miképp érzi éber állapotában.

Ugyan, itt nem maradunk a testi halálunk után (normális esetben legalábbis), de nyilvánvaló, hogy befolyással leszünk a továbbiakban is a földi létre, emlékként és később újraszületett emberi lényként is.

Mindennek a tudása pedig, benned olyan formán jelenik meg az éber tudatodban, mint ahogy arra a kérdésben is utaltál.