A családi kapcsolatok kérdéskörben miért szaporodtak el szerintetek az olyan kérdések, amiket a kérdezők a párjukkal egy kávé mellett simán megbeszélhetnének?

Mert a legtöbben csak ripsz-ropsz összeköltöznek,

azután arra ocsúdnak fel, hogy a valóságban egy vadidegen emberrel élnek együtt, akivel nem tudnak kommunikálni!

Mert sokkal nehezebb a saját problémáink áttekintése. Más sokkal jobban látja kívülről, érzelmektől mentesen. Én is kaptam már itt sok jó tanácsot, esetleg biztatást hogy oldjuk meg, ötleteket. Jó volt hogy leírhattam, jó volt olvasni hogy más is járt így, hogy oldotta meg.

És még számtalan dolog.

Mi az idegenektől csak tanácsot kérünk, amit vagy megfogadunk vagy nem. Nem azt kérjük hogy oldják. Gyakorlatilag ezért jött létre ez az oldal.

első komment mekkora aláz:D:D:D de egyébként igaza van.

Én is meg szoktam kérdezni a barátnőmet/anyámat/nővéremet/apámat, ha gondom van a párommal, vagy magammal, vagy bármivel.

Gondolj arra, hogy itt a gyk-n ezeknek az embereknek az ismeretlenek a barátai, szóval velünk beszélik meg, tőlünk kérnek tanácsot!

Azért mert nem szeretik egymást annyira, hogy beszélgetni tudjanak, megérteni a másik szemszögét és véleményét, alkalmazkodni a másikhoz vagy kompromisszumot kötni pedig végképp nem tudnak.

Csak versengenek, versengenek, ahelyett hogy összefognának egymás energiáit veszik el, ha engednének néha a másiknak, ha néha bocsánatot kérnének ha hibáztak, akkor leesne a karikagyűrű az ujjukról...

Inkább ehelyett megerősítést várnak harmadik féltől (itt a válaszolóktól), azt hiszik, hogy ha itt előadják a saját verziójukat, amire sokan bólogatnak, csak hogy zöld kezet kapjanak..., akkor attól jobb lesz, és bátrabban mehetnek a "csatába" összecsapni a párjukkal.

Képzelem, talán valaki még ki is nyomtatja az önigazoló válaszokat és a párja orra alá dugja... :-)

hmm, hát na ez van. beteges elmék.

Az én párom is borzasztóan gyenge kommunikálás terén, ha én nem buzdítanám, és csak tőle függne, akkor mi sem beszélnénk meg semmit, de én összeszedem magam, és mindig odaállok. És ha én elkezdem, hála az égnek, akkor már kifejti, mit gondol. Vannak emberek, akik nehezen beszélnek. És a rengeteg lehetőség, pl. ez az oldal is, elfeledteti az emberekkel azt, hogy mennyivel egyszerűbb leülni és beszélgetni. Meg szerintem meg szokott dolog volt mindig is a világon, hogy több a rossz kapcsolat, mint a jó. Csak régen nem váltak el, próbáltak javítani. Régen még fontos volt, hogy egy ember mellett öregedjünk meg, ne hidegüljünk el tőle, a 20as éveinktől, 70 éves korunkig társunk legyen, és az emberek már 20 évesen ez alapján választottak párt és fogadták el a másikat. Most meg interneten, stb.-n olyan könnyűvé vált új kapcsolatot létesíteni, hogy az emberek mindig úgy gondolkodnak, h "hmm.. úgyis van más".

Amúgy nekem is vannak ismerőseim, akik konkrétan szexpartnerként jöttek össze (igen, az ilyen futókapcsolatok miatt is problémás a mai párkapcsolat) és mégis 4 éve együtt vannak, szexszel kezdődött, és baromira összeszoktak, de a mai napig semmi komoly dologról nem kommunikálnak, pedig gyerekük is lesz augusztus végén. Nem vonják egymást kérdőre, felelősségre semmiért, ezáltal lelkileg katasztrofálisan viszonyulnak egymáshoz.

Sokan úgy érzik, hogy nincs elég érvük a párjukkal szemben, ezért itt várnak használható ötleteket.

Van akiknek pusztán önigazolásra van szükségük.

És a legtöbben csak unalomból írnak ki kitalált kérdéseket.