Érzelmileg mennyire bonyolódtatok bele a szeretői viszonyba?

Pont az a lényeg hogy nem szabad belebonyolódni, mert abból semmi jó nem sül ki.

Egymásba szerettünk, és nem bántuk meg. Közös életet tervezünk. Ismerősi körben is van több, aki szeretőt tart, valamilyen szinten mindenkit érint érzelmileg is, attól függ, ki mennyire hagyja áradni a dolgokat. Van aki képes meghúzni a határt, van aki nem.

Mi belebonyolodtunk, egymasba szeretunk, izott a szenvedely kozottunk, de hiaba, tulsagosan kulombozoek voltunk. Sajnos a rozsaszinukod ellenere ezt en lattam es kileptem, immar sok eve, de ennek ellenere ha lattjuk egymast ugyanugy kivanj7k egymast es ez val8szinuleg azert van mert sosem teljesedet ve ugy igazan a szerekmunk

A mi példánk, mondhatni tipikus. Nagyon nagyon egymásba szerettünk. Közös jövőt terveztünk, mivel mindketten azt éreztük hogy ő a Ő. Mi leszünk a kivétel... Kétházas ember akik, hakésőn is de egymásra találtak. Én kiléptem a házasságomból, összeköltöztünk az ország másik végében. De ő rendszeresen látogatta a férjét, mert amúgy egy tényleg rendes fickó. Aztán nem tudom mi történt, a férj könyörögte vissza a nejét, vagy fordítva-e, de a lényeg hogy a hölgy visszament hozzá..

Mi is belebonyolódtunk :) nem kicsit, viszont én férjnél vagyok, aki ráadásul a haverja. Bármennyire is nem akarsz érzelmeket vinni ebbe a dologba, nem tudsz ellene tenni. Talán annyit mégis, hogy átgondolod, hogy megéri-e, majd döntened kell, hogy benne maradsz vagy lezárod és távozol. Mi a mai napig vagyunk egymásnak, annak ellenére, hogy ő is éli az életét és én is az enyémet, csak ezek a rohadt érzelmek. Próbáltuk már, hogy nem keressük egymást, de valamelyikünk mindig megszegte :) És még mielőtt bárki követ vetne rám, vagy köpködne, megérdemli a férjem :) És nem fogok kilépni a házasságomból, még nem!