Mit érezhetett?

Keményen a mocsokba rántom magam mert amit csináltam az kegyetlen.....

Volt egy lány az életemben.

Ez a lány (20) egy nagyon jó családból származott és voltam én(25) akkor aki pedig egy szerencsétlen nevelőotthonból nemrég kijött fiú voltam.

Ez a lány szóba állt velem pedig egzisztenciálisan én egy ócska albérletben laktam ő pedig egy 1.5 milliárd ft os házban (persze ezt akkor még nem tudtam mivel titkolta)

Ebben a lényeg annyi hogy nem azt nézte hogy mim van hanem azt hogy így hogy nincs más értékreddel rendelkezek és neki ez tetszett meg bennem.

Összejöttünk.

Imádtam szerettem szerettük egymást. Rengetegszer nagyon rossz állapotban voltam mert komoly szerencsejáték függősségem lett ( persze itt úgy kell érteni hogy sokszor a teljes fizetésemet eljátszottam , többet nem , se kölcsön se semmi) de itt nem is az anyagi dolgok a lényegek hanem hogy ilyenkor nagyon rossz lelkiállapotom volt és ő mindig ott volt melletem.

1 dolog amit rám lehet mondani és a sok negatív mellet egy pici jó hogy a tenyeremen hordoztam , szerettem imádtam és mindig foglalkoztam vele de 5 év után szakítottunk.

Ennek nem az volt az oka amit fentebb leírtam ( függősség) hanem az hogy bármennyire is szerettem és egyszerűen rajongtam érte már 2 éve nem feküdtünk le.

Az egész kapcsolatunk tényleg jó volt de történt egy tragédia , a nővére öngyilkos lett és onnantól kezdve szó szerint vigyáznom kellet rá mert ez őt úgy megviselte logikusan hogy nem mertem magárahagyni 1 percre sem.

Onnantól kezdve elhidegültünk szex terén és ez 2 évig tartott viszont mellete olyan szeretettet adott és én is neki hogy bár rossz volt de folytattuk így is tovább.

5. Év után viszont már ki kellet modanunk hogy el kell emgednünk egymást mert már nem vonzódunk egymáshoz és ez kegyetlen volt neki is és nekem is.

Szítottunk de a szívem szakadt meg.

Rengeteg kapcsolatom volt viszont egy dolgot mindig mondtam sőt papoltam róla...: ha vége valaminek azt illik meggyászolni magad miatt és az exed miatt is. Ezt mindig be is tartottam.

Szakías után 2 hónappal öszejöttem egy olyan lánnyal akivel piszkosul meg volt a kémia és 3 éve ismertem is de csak ismertük egymást, és terhes lett.... ( gyors tempó)

Ekkor azt tudtam hogy az exem elkezdett találkozni valakivel de nem haragudtam rá, viszont megtudta hogy az új párom terhes lett.

Na innentől az exem olyan szinten megutált hogy azt kimondani nem lehet.

Az az édes aranyos lány el sem tudon képzelni miket gondolhat rólam így a szakításunk után 2 évvel de azt tudom hogy olyan szinten sajnalom hogy ezen át kellet mennie hoylgy az hihetettlen.

Most már csaladom van és egy kisfiam, semmit sem szeretnék az exemtől viszont 2 valamit igen , azt hogy neharagudjon rám és azt hogy boldog legyen.

Nekem ez 2 év után is lelkileg annyira megvisel hogy egy emberrel ezt tudtam tenni még ha szakítottunk is hogy azt elképzelni nem lehet és ha nem is teljesen de ha tudnám hogy már jobban van ő is belül akkor lehet hogy enyhülne bennem is.

1x írtam neki egy levelet facebook on egy masik profilról , mert az enyém azóta titva van de egy olyan tömör megalázó választ kaptam amiből éreztem egyből hogy nagyon utál.

Az apja nagyon kedvel és 1x 1x amikorbeszélünk nála szoktam érdeklődni de kiadta neki is hogy rólam egy szót se soha többet.

Azóta ő már massal van ( kb azóta amióa én a párommal) és úgy hallottam hogy nagyon boldog vele.

Valaha megfog bocsájtani nekem?