Miért érzem ugy hogy egy olyan emberre van szükségem akit már rég nem szeretek ? Vajon ez változhat bármikor is bennem ? Többi lentebb.

Kedves GYIK olvasok. Énis találtam az alábbi témakörben,kérdesemre választ. De igazából értelmes tanácsot egyik kérdés közt sem.

Mivel nincs kivel megbeszélnem és nehezen is nyilok más számára igy bátorkodnék megkérdezni ezen a fórumon.

Helyzetem hogy volt az életemben a mostanra ex feleségem. 4hónapja szakitott velem. Született egy kis babánk is .Maga a problémám hogy képtelen vagyok kammunikálni és találkozni vele. Ami azért van mert nagyon bejön nekem !

Viszont büntudatom van hogy nem lehet az enyém többé. Ez kimondottan baromságnak hangzik igy. De még mindig szerelmes vagyok. Még mindig érzek valamit iránta de ő elmondta nekem szakitásunk után 1héttel hogy bizony hányadán állunk. Nincs és nem is lessz többé köztünk semmi.

És nem érdeklem már őt. Nincs közös témánk hiába kezdenék bezsélgetést vele. Ha muszáj vissza ir cheten de ott is kimondottan látszik hogy csak én érdeklődöm és csak én kérdezem őt. Unalmas egyhangú senki vagyok a szemébe ahhoz képest hogy a párom volt egykor.

Nekem ez fáj még mindig (pedig én sem tudnám elképzelni magunkat egy közös életben mostmár a viselkedése után)

Szóval ez annyira durva lett hónapok alatt hogy minden reggel ő az első gondolom(mint valami szerelmes vágyakkal teli fütött tinédzser) ha le fekszem szintén ő az utolsó gondolatom. Nem tudom igazán elterelni sem napközben a gondolataim rólla.

Ha látnom kell a gyerek véget a szivem percenként ver 100at is akkár. És ebből nem látok kiutat. Nem akkarom hogy ez menjen tovább napról napra!!!

Kérlek irjatok hogyan mondjak le az adott személyről végleg ? Hogy távolitsam ell az életemből őt hogy ne a gyerek bánja és tapasztalja rajtam a szenvedést ? Persze ez az egész nem mehet a gyerek róvására sem! És ezért is bátorkodnék tanácsot kérni. Esetleg akivel már megtörtént ugyan ez. Köszönöm a fválaszokat/tanácsokat előre is !