Hogy tudtad feldolgozni, hogy a volt párod már túlvan rajtad, miközben te még nem?

Úgy tudtam feldolgozni, hogy megértettem, hogy a fejemben lévő gondolatokhoz és érzelmekhez ragaszkodom.

Tehát valójában nem is hozzá, hanem:

- gondolatokhoz,

- érzésekez kotodtem.

Azt is megértettem, hogy mindig van jobb, szebb, okosabb, igényesebb stb.

Tehát találok jobbat.

Azt is megértettem, hogy igazából stabil érzelmet az állatokkal lehet kialakítani.

Az emberek gyarlók, így nem élek velük kapcsolatban alomvilagban.

Ebben ne remenykedj. Te biztos nem fogsz kelleni neki ha o szakitott es talalt mar nalad jobbat. Olyan ez mintha lenne egy szett teli gumid, felig elhasznalnad majd feltennel egy uj szettet, majd meg mikor elhasznalodna az uj szett kapnal ismerostol ajandekba meg egy uj szettet.

Te most egy kivert kutya szintjen vagy, majd ha mar te is tovabblepsz akkor johet el az hogy ujra osszejosztok

#2 Akkor meg már véletlenül sem szabad összejönni.

Egy kicsit szedd össze magad, és próbálj túl lépni rajta.

Gondolom még fiatal vagy, előtted az élet.

Ne olyan emberre pazarold az idődet, aki nem szeret téged.

Én biztos nem fogadnám vissza később se, még ha a lelkem darabokra hullana akkor sem.

Nekem olyan volt párjaim vannak akikért már en imádkoztam hogy legyen már valakije és kopjon már le végre. Van aki még évek múlva is zaklat.

En pont annak örülök ha vki képes feltalálni magát nélkülem is és nyugtom van tőle szakítás után.

Nagyon sok a bosszuálló vagy zaklato könyörgő hazudozó rivákoló és megesik hogy már rendőrnek kell szólnom akik persze soha nem segítenek semmit mert nem követnek el bbüncselekményt!

Már direkt ez miatt keresnem kellett férfiakat is akik segítenek az ilyenekkel.

Ma elmondhatom hogy végre szabad levegőt tudok szívni ki merek menni az utcára épp le vannak állva a zaklatók, hát hálát adok és remélem így is marad.

*Most a nyomi sz.r incelekkel van bajom legújabban. Mikor nyomulnak a retkek. És látom azokat a szomorú kutyafejeket mikor elutasitgatom mikozben olyan aranyoskedves.

De utálom mikor igy rámverik a lelkiismeretet hogy még én vagyok a gonosz csak mert nem akarok vele lenni? Nehogymár ő mondja meg!

Abban szerintem nem érdemes reménykedni, hogy újra összejöttök. Felesleges, és ahogy fentebb is írták, lesz más, még ha lehetetlen is. Én amúgy elfogadni sose tudtam. Mármint baromi irigy voltam valahol. Az exem új nőjének még a neve is ugyanaz mint nekem. Volt egy hosszú ismerkedésem, a srác utánam négy hónappal kapcsolatban volt. Fájt a tudat, hogy én nem voltam elég jó, ill. Irigy voltam hogy nekik miért ilyen könnyű? Az a másik lány mit tud amit én nem?

Nekem a sztorijaim mindig úgy végződtek hogy nem tudtak belém szeretni. Egy pontig imádtak de valani hiányzott

Amit megtanultam:

-az a biztos, amit te magadnak tudsz nyújtani (legyen önismeret, karrier) bármi, és egy párkapcsolat azért legyen mert együtt akartok lenni és ne azért legyen mert menekülni akarsz az életedből

- nem kell félni a “magánytól” egyedülállóként is király lenni

- mivel fiatal vagyok, nincs mit rinyálni

-azok az emberek, akik párt találtak és nekem fájt, tudom jól nekik miért könnyebb: nem járnak olyan nyitott szemmel mint én, és 100% hogy közel sem olyan partnereik vannak mint akik én voltam vagy amit én keresnék: valszeg az intenzív érzések és a köd viszi őket