Bármit teszek az hiba. Miért?

4 éve van egy nő az életemben, aki nem tudom mit akar tőlem. Néha azt érzem, hogy mindent, néha azt, hogy semmit. Mikor találkoztunk akkor kapcsolatban voltunk, azóta én már nem, ő még mindig.

Röviden leírom.

Én elkezdtem felé nyitni, elmondtam az érzéseim, amiket ő nem hitt el. Mindig a kapcsolatommal jött, hogy nem lehetnek valósak, mert akkor nem tudnék együtt lenni mással.

Ekkor volt köztünk csók.

Később amikor én szakítottam, akkor előtte kijelentette, hogy ne legyen hiú ábrándom, ő nem fog velem kezdeni, mert bizalmatlan.

Én nem ismerkedtem, bele vagyok zúgva. Ezt neki is elmondtam. Ő azzal jött, hogy nyugodtan ismerkedjek, ne legyek belezúgva, engedjem el, vegyek vissza, ne csináljak jelenetet ha kivagyok, ne tudja senki, stb stb.

Elmondása szerint köztünk csak kémia van, semmi több.

Én mivel mindig bizonyítani akartam neki teljesen elzárkóztam mindenkitől, mindent úgy tettem, ahogy ő mondta. 2 évig.

Egy hete összevesztünk, mivel én elmentem egy szórakozóhelyre, amit nem meséltem el neki. Azt mondta, hogy ez nem oke, mivel mi barátok vagyunk. Én azért nem mondtam neki, mert akkor azzal jött volna, hogy én ha szerelmes lennék nem mennek sehova.

Egy hétig nem beszéltünk, ezért ma kerestem. Elmondtam neki hogy szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba.

Elmondtam neki, hogy sokat gondolkodtam ezen az egészen és arra jutottam, hogy sosem fogja elhinni amit érzek. Ez miatt igazából nem tudok mit tenni. El kell fogadnom, hogy ez van. Viszont mivel barátok vagyunk, úgy gondolom, hogy mindenről szeretném ha tudna. Ezért elmeséltem neki, hogy a buliban volt egy lány akivel azóta beszélgetek.

Én arra vártam, hogy a reakciója az lesz, hogy rendben, de akkor neki ne irogassak az erzeseimrol, legyen ennyi, ha vannak küzdjem le.

Ennek ellenére neki állt vitatkozni, hogy én gusztustalan féreg ember vagyok, aki tönkre akart tenni egy kapcsolatot ( az övét ) a semmire, hogy én csak azért irogattam neki, hogy hátha sikerül valami, és hogy a k.rva anyamba képzelem ezt, hogy ezt meglehet tenni.

Ő sosem ígért nekem semmit, soha. Annyit mondott, hogy kémia van köztünk, amit ő is érez, ez miatt otthon néha labilis. De ő nagyon szereti a párját, sose hagyná ott, velem nem is kezdene, csak az az érzés hiányzik neki, amit én kiváltok.

Véleményem szerint ha komolyan gondolta volna valaha, akkor nem így viselkedik.

Ami kicsit most aggaszt, hogy én tényleg szerelmes vagyok. Most úgy érzem, várnom kellett volna még, hogy lehet tényleg voltak érzései??

Mi a fene történik?

Én 34 éves vagyok, ő 42....