Mit csináljak, hogy ne gondoljon egy elkényeztetett kislánynak?

Van egy srác, akibe szerelmes vagyok kb. azóta, mióta általánosban osztálytársak lettünk (most megyünk 11.-be, még mindig azok vagyunk). De elkényeztetettnek tart, nem tudom, miért. Vagyis jó, lehet, tettem egyszer egy megjegyzést, mikor osztálykiránduláson valami kocsmába akartak bemenni és közöltem, hogy tetanusz nélkül én oda be nem megyek.

De pl. ő költött el a Soundon és egy másik fesztiválon több százezret, mikor kidobta a suliból az iPhoneját, délutánra már kapott egy ugyanolyat, vagy mikor mondtam, hogy megyek a Szigetre (nem vele beszélgettem), kiselőadást tartott, hogy a Glastonbury és a Sound sokkal jobb, meg hogy néha ki kéne lépnem Budapestről, stb.

Aztán tavasszal tök jó volt minden, kavartunk párszor, randiztunk. De összetörtem anya egyik autóját, mert jogsi nélkül vezettem és ő mondta, hogy ne tegyem, mert baj lesz, de annyit mondtam, hogy ő jogsival és saját autóval könnyen beszél és hogy ne ragassza rám a negativizmusát, mert nem is forgalomban megyünk, csak szórakozunk. Már emiatt is feszült volt, de aztán tisztára úgy jött le, mintha az egyik (és kb. egyetlen) fiú ismerősömet/barátomat választottam volna helyette, őt meg leráznám és azt hitte, hogy van köztem és a srác között valami, de az a fiú nekem tényleg barát csak, bármit is érez irántam. De a srác, akibe szerelmes vagyok, csak annyit mondott, hogy biztos jobban örülnek majd anyáék egy okoskodó könyvmolynak, meg hogy majd gondoljak rá, ha meghalok mellette az unalomtól és hogy ő változni akart miattam (elég fura dolgai voltak, kicsit túl laza és heves volt néha).

Szeretném neki bebizonyítani, hogy téved. De hogy kezdjem?