Nőként mennyire normális, hogy nem keresek komoly kapcsolatot?

Ha találsz valakit aki igazán felkelti az érdeklődésedet, akkor olyan szinten fog átrendeződni az értékrended hogy nem is tudsz logikusan gondolkodni.

Idáig nem találkoztál ilyen férfivel ezért egyikhez sem vonzódsz igazán, de ez bármikor megváltozhatsz. Ha szerelmes leszel, akkor az észérvek nem játszanak szerepet, a hormonjaid irányítanak. Nem leszel éhes, nem leszel fáradt, csak azért fogsz könyörögni, hogy soha ne érjen véget. Olyan mint a drog, eufóriát okoz.

Sajnos nem mindig abba az emberbe leszel szerelmes aki ezt viszonozni is tudja vagy akarja feléd, ez a sors igazságtalansága.

2-esnek igaza van.

De ezek alapján az exed sem volt mégsem a tuti

Nyugodj meg, ez teljesen normális, csak az a lényeg, hogy kezdetektől fogva tiszta lapokkal játssz, hogy a másik fél is pontosan tudja, hogy te így állsz hozzá.

Különben meg javasolnék valamit: ne foglalkozz azzal, hogy valami a többség szemében "normális"-e, vagy sem. Tedd föl magadnak a kérdést: erkölcsileg akár csak kicsit is aggályosnak érzem-e a dolgot? Ha igen, vagy nem egyértelmű a válasz, akkor meg keress a környezetedben TÖBB olyan embert, akiknek adsz a véleményükre, és őket kérdezd.

Én is ugyanebben a helyzetben vagyok, kérdező! Szerintem normális, azzal viszont nem értek egyet, hogy majd jön az igazi, akkor megváltozol blabla. Nincs igazi először is, olyan van, hogy valaki vonz téged fizikailag és mondjuk ott volt melletted a bajban is és érzelmileg így kötődsz is hozzá. De ez a jön az igazi, baromság (nagyon sok házas, meg kapcsolatban lévő emberrel beszéltem már erről).

Egyébként nem mindenki kapcsolatfüggő, kapcsolatorientált. Én is nagyon jól elvagyok magamban párkapcsolat nélkül (nem egyéjszakázom és társai ennek ellenére), sok barátom van (nem vagyok antiszociális), akiket imádok, de én is megőrülök attól ha valakivel komoly párkapcsolatban kellene lennem állandóan a sarkamban lenne és kerülgetnem kellene, nem lenne privátszférám, viszont arra vágyom, hogy néha legyen közös program, romantikus este de ennyi, tehát módjával

Engem sem vonz sem a házasság (így fel nem tudom fogni, hogy miért van oda sok nő azért, hogy gyűrűt kapjon meg nagy lagzi, tramtaram stb.), sem különösképpen a családalapítás (itt sem értem, hogy valaki már 24 évesen tervezi, hogy az elkövetkező hány évben mennyi gyereket és mikor fog szülni).

Nem vagyunk egyformák, de ezzel nincsen gond, viszont szerintem sem fog változni igazán a gondolatod ezekről, nekem is volt párom és nem igazán láttam változást.

26 N