Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Társkeresési problémák » Túl nagyok az elvárásaim vagy...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Túl nagyok az elvárásaim vagy egyszerűen valamiért nagyon rossz helyen keresek?

Figyelt kérdés

Az a helyzet, hogy tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyok a legkönnyebb eset. Kicsit úgy érzem, hogy amilyen kapcsolataim voltak és amiket a környezetemben láttam, valahogy talán túl nagyok az elvárásaim. Nekem ezek apróságnak és alapnak tűnnek, de lehet, hogy mégsem azok.


Szóval, a lényeg: Olyan társat akarok, aki tényleg társ és élvezet vele az élet. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak az életben nehezebb időszakok és nincs mindig az ember a topon és ez rendben is van így. Viszont azt látom, hogy a rövid rózsaszín köd után egyre jobban átcsúsznak az emberek abba, hogy mindent a másikon vezetnek le.


Konkrét példa volt nekem is az egyik kapcsolatom. Jól elvoltunk, feldobtuk egymást, aztán a másik félnél egyre többször jött elő olyan, hogy valami (sokszor teljesen felesleges) dolgon pörgött és egyre jobban rajtam próbálta levezetni. Ez az, amit én sosem tennék kapcsolatban.

Emiatt a tapasztalat miatt körbenéztem a környezetben, beszéltem ismerősökkel és ők is azt mondták, hogy igen, náluk is oda-vissza vannak ilyesmik és nem igazán lehet találni olyan kapcsolatot, ahol nincs ez.


Szerintetek is így van? Tényleg nagy elvárás, hogy egy kapcsolatban pl. a munkából hazavitt problémát ne a másikon vezesse le az ember hisztivel és hasonlókkal? Létezik egyáltalán olyan, ahol a másik társaságát teljesen élvezik éveken át és próbálnak nagyjából pozitívan ellenni? (Nem szabópéter szintűre gondolok.) Vagy egyszerűen az a környezet, amiben mozgok, ennyire negatív?



2020. jún. 5. 00:14
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
63%
Csak akkor ha mások baromságai kizárhatóak. Amíg sok a béka, akinek kitéphető lenne a combja, addig kizárt dolog
2020. jún. 5. 00:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 A kérdező kommentje:

#1: Tolmácsot kérek, a békás dolgot nem értem :D

Persze, én is kizárható dolgokra gondoltam. Pl. érthető, valaki kiakad, ha a munkában minden nap szívatják vagy ha elfogy a jegy élete kedvenc zenekarának magyar koncertjére. Az viszont más kategória, amikor egy munkatárs elfelejt egy apróságot vagy nincs már a boltban valami teljesen felesleges apróság.

2020. jún. 5. 00:21
 3/17 anonim ***** válasza:
93%
Kisebb nagyobb viták, összeszólalkozások mindig vannak, de én sem tartom normálisnak ha a másikon vezeti le a stresszt. Munkát pedig nem kéne hazahozni és a munkával járó stresszt sem. Főleg ha rajtam vezetik le. Néha néha ahogy mondtad előfordulhat de többször szerintem nem normális. Úgyhogy sokan erre képtelenek, de vannak olyanok azért bőven akik tudják kezelni a stresszt okozta nyomást és élvezik inkább a párjukkal való együttlétet. Úgyhogy igen valószínűleg a te környezeted negatív inkább és olyan alapon mondják ezt neked, hogy az ő kapcsolatban ez a jelenség megszokott, akkor biztosan ez a normális. De nem az.
2020. jún. 5. 00:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
54%

hát nem tudom 2 év együttélés elégnek számít -e, hogy véleményt mondjak. De mi élvezzük teljesen így is egymást, ha dühös a pasim a munka miatt ordítozik itt kettőt meg káromkodik, de nem rám, csak így nekem adja ki a kis panaszát :D

Én ilyen csendes vagyok ha bánatos/dühös vagyok. Magamba fordulok, és olyankor tudja, hogy egy darabig békén kell hagynia, és majd ha elmúlik a bajom akkor szólok neki :D

jah és egy helyen dolgozunk, szóval kb éjjel nappal együtt vagyunk.

2020. jún. 5. 00:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 A kérdező kommentje:

#3: Persze, természetes, hogy vannak apró összezörrenések. Ezzel nekem sincs problémám. Olyanra gondoltam, amit írtál.

Lehetséges, hogy tényleg a környezetem ilyen. Volt valami felmérés mostanában, az a megyémet hozta ki az egyik legboldogtalanabbnak az országban. Kicsit én negatívabbnak érzem ezt a várost, mint azt, ahova egyetemre jártam vagy a fővárost.


#4: Ilyesmi nálam is van. Pár mondatig kiakadok, aztán már én is átmegyek valami poénosabba. És nem a másikon vezetem le, hogy "haggyáámá", hanem csak úgy magamban. Bennem ezt szeretni is szokták kapcsolatban, csak visszafele nem igazán kaptam meg.

Részben meg bennem is van ez a csendesség.

2020. jún. 5. 00:37
 6/17 anonim ***** válasza:
1. privátban leírtam, a csendesség nem rossz, de jó ha kimondja a sérelmeit, csak ne másnak...
2020. jún. 5. 00:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:
9%
Nemed?
2020. jún. 5. 02:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 A kérdező kommentje:
Férfi vagyok.
2020. jún. 5. 02:24
 9/17 A kérdező kommentje:
Ez miért szempont?
2020. jún. 5. 02:28
 10/17 Gymnospermatophyta ***** válasza:

A másokon vezessük le dolgot én is így gondolom. Vagyis hát eddig se értettem, hogy ez miért jó, amikor máson vezetnek le valamit. Én kapcsolaton kívül se csinálom, kapcsolatban szerintem pláne nem csinálnám. Szvsz hülyeségnek tartom és nincs sok értelme mást b_sztatni olyan miatt, amihez semmi köze - szerintem.

(én sem vagyok lány)

2020. jún. 5. 03:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!