Működhet úgy egy kapcsolat, hogy az egyik félnek nincs középfokú végzettsége, magyarul nincs érettségije. Ez hátrány egy kapcsolatban? Lehetnek belőle problémák hosszútávon?

Van ismerősöm akinek családi okokból nincs érettségije. Van 2 vagy 3 szakmája, értelmes ember, kb. 30 éve él házasságban, két szép gyerekük van.

Szerintem ha az ember amúgy nem buta mint egy kavics, akkor nincs gond ezzel.

Persze biztosan van akinél kizáró ok, de hát mindenkinek nem lehet megfelelni.

Nekem exem és a családja sokáig azt hitte, hogy van diplomám. :) Eltelt egy kis idő és amikor a sokadig vacsorabeszélgetés alkalmával valahogy szóba kerültek a konkrét végzettségek, akkor néztek nagyot.

Ismerkedéskor beszélgettünk ki mit dolgozik és milyen szakmákkal rendelkezik, akkor annyit mondtam, hogy az egyik végzettségem informatikai jellegű. (Emelt Cisco-s cucc, már nem most volt). Nem akartam direkt ködösíteni, mert nem ez volt a célom, de ilyen furán jött ki. Meséltem milyen feladataim voltak, mit csináltam az akkori munkakörömben és ennyi. (Ő és a családja teljesen más irányban mérnökök, 2 szülő plusz 2 lányuk egyaránt, totál alapfelhasználók)

Még emlékszem arra is, hogy az anyuja szentségelt a gépen amivel dolgozott és felajánlottam a segítségemet, meg is említette, hogy volt náluk korábban egy informatikus srác, csak nem tudta megcsinálni, aztán rendbe tettem a gépet. :)

Valamilyen szinten a műveltség feltételez néminemű értelmet, de alapvetően sokat dob azon, ha az embernek van rutinja egy adott területen, el tudja adni magát és értelmesen tud kommunikál, van szókincse, sok témához hozzá tud szólni és ad abszurdum van önálló véleménye is róla. Stb.

tl;dr: Működhet, miért ne? :D

Azért csak kibukik a kezdeteknél amikor írtok/beszélgettek egymással, nem? :)

Akivel meg nem passzoltok, azzal minek erőltetni? :|