Miért van az, hogy csak olyan férfiak tetszenek külsőre, akik személyiségre nem?

Kapcsolatfüggőségem van, rossz gyerekkor és maximalizmus mást nem találtak.

3-as, ez nyilván igaz, de ha egy óra alatt nem tudod valakiből kiszedni, hogy hogy érzi magát, mert ő sem tudja, hogy dühös. Meg megbeszéljük, hogy a-t teszünk és nem b-t, egyáltalán nem tiltakozik és megteszi b-t. Vagy úgy gondolja, hogy 300 km-t utazik és hívatlanul beállít a vizsgaidőszakom közepén, ezek nem azok a kompromisszumos esetek sajnos, amivel együtt tudok élni... Ugyanakkor viszont azt érzem, hogy túl magasak az elvárásaim.

Sajnos az autizmushoz nem tudok alkalmazkodni, és a nekem tetsző személyek esetén, még vele volt a legkisebb gond.

Azt gondolom, hogy azt elég nehéz félreérteni, hogy megvesszük az egyik autót, mert ezek az előnyei. Erre valaki bólogat, hogy jah tényleg akkor az lesz a jobb, odaadom neki a pénzt és megveszi a másikat... Majd azt mondja, hogy nem volt kedve veszekedni.

A harmadik esetnél (első kapcsolat) beszéltünk. Mondtam, hogy most egy hétig még nem jöhet, mert vizsgázok, de írja meg, hogy mikor jönne és akkor úgy tervezem. Másnap megjelent az ajtómban, hogy úgy gondolta meglep, mert most nem számítok rá. Utána meg meg volt sértődve, hogy nem foglalkoztam vele (ráadásul egy szobát béreltem koli alatt, egy élmény volt, hogy nem hagyott tanulni).

Tudom, hogy rengeteg normális pasi van, én is szeretnék egy ilyen személlyel összejönni, de egyszerűen az sem működik.