Csak azért tűnnek logikusabbnak a férfiak, mert én is férfi vagyok?

Mindig is objektív, széles látókörű incelnek tartottam magam. Tisztában vagyok vele, hogy a párkeresés egy oda-vissza tyúk vagy tojás játék és mi férfiak is bőven tehetünk arról, hogy a 21. századi nőknek irreális igényei vannak a férfiakkal szemben... Mármint a SZINGLIKNEK és ÖNMAGUKHOZ képest.

Mégis valahogy azt látom, hogy míg férfiak közül pont az a viselkedésforma ártalmas, ami az egész mainstream médiából csöpög, vagyis, hogy legyünk kedves, aranyos, szolgálatkész normális férfiak, ugyanis ezzel még legjobb esetben (ha amúgy tetszünk a nőnek) is csak rontjuk a pozíciónkat, hasonlóan, - tudom, már itt jön, hogy mennyire nőket húsnak néző szexista bunkó vagyok - mintha a kereskedőnek mondanánk, hogy mi szándékosan dupla árat akarunk fizetni valamiért vagy mintha a pizzafutárnak kifizetnénk a kétszeres árat jattként. Nyilván pozitív meg nyilván örül neki, de töredékét kapjuk csak vissza, mint amit valójában adunk. Most jöhet az, hogy kapitalista felfogásom van a párkapcsolatokról... Pedig valójában az ÖSSZES emberi kapcsolat sajnos erről szól. A családi kapcsolatok meg a baráti kapcsolatok is. Nagyítóval kell keresni a normális EGYENLŐ kapcsolatokat és mindig A személy lehúzza B személyt. Nem feltétlenül pénzzel, lehet érzelmileg, idővel, idegileg vagy akárhogy máshogy, míg ő töredékét nem adja vissza, aztán lerendeződik ilyen üres frázisokkal, mint

"mégiscsak az apád/anyád/nagyapád/nagyanyád/gyereked/unokád/főnököd/pótolhatatlan beosztottad/stb." ez alól a párkapcsolat sem kivétel sajnos.

Tehát férfiak esetében nagyon jól megfigyelhető - csak nyitott szemmel kell járni a világban -, hogy ha egy nőnek bejön, akkor szó szerint bármit megtehet vele. De tényleg bármit. Nem akarok általánosítani, mert ahány ember annyiféle tűrésküszöb és toleranciahatár, itt most a VISZONYLAGOS dolgokról van szó. Hogy míg a friendzone-os srác sokszorosát teszi bele, addig az, aki egyoldalúan bejön a nőnek az meg ürítőzsáknak használhatja csettintésre vagy egyéb más célból, a nő pedig boldogan, örömmel szalad bele a saját vesztébe, hiszen "szerelmes".

És itt is, mint a társadalom többi részén a lecsúszott tróger, az életvitelszerű mártír az, aki a legtöbbet tud akasztani, hiszen a nő nominális vesztesége (mondjuk legyen a példa kedvéért 1 millió) ugyanannyi marad végösszegben akkor is, ha a tróger pasi személyi kölcsöneit, alvilági uzsorás tartozásait fizeti ki, majd vesz egy iPhone 13-at a saját nevére és egy használt kocsit, mintha a normális, de mélyszegény srácnak fizetné ki az orvosi egyetem első félévét.

Mégis előbbi szinte már tipikus, még ha nem is átlagos, tetszőleges kombinációkban, utóbbi meg éppen a nagy számok törvénye alapján előfordul, mint a lottó ötös.

Persze a társadalom többi részén is ugyanez van. Sokkal többen dohányoznak el 3 ingatlan árát is életük során, mint ahányan összegyűjtik. Illetve sokkal többen segítik meg összességében sok-sok millióval a tróger csemetéjüket, mint ahányan a céltudatos, ambíciózus gyereküknek lakást adnak, mert még ha lenne is rá pénzük, elherdálják és a gyerek meg teremtse meg magának azzal a jelszóval, hogy nekik se volt könnyebb...

De ez valahogy mind a nőktől indul ki.

És igen, vannak férfiak, akik azért dolgoznak valami segédmunkát, hogy legyen pénzük hetente prostihoz járni, de ez az ő esetükben - bár nem engedhetnék meg maguknak - színtiszta racionalitás, hiszen ezek a férfiak nem igazán kelendők a nők körében.

Vannak olyanok is, akiknek annyi pénzük van, hogy azzal is gyújthatnák be a kandallót, nekik megint nem érdekük, ők elvárják, hogy minden a legtökéletesebb elvárásaik szerint alakuljon és megfizetik az árát, ami nekik aprópénz.

És nagyjából ennyi, ha leszámítjuk azokat, akiket generációról-generációra arra nevelnek, hogy legyenek grál lovagok a nőkkel, közben meg barátzónás kis senkik maradnak, miközben a VV Christofel meg Berki Krisztián jellemű férfiak lesznek az etalon.