Ha egy férfi szinte majdnem minden nőt csúnyának talál akkor meleg?

Nekem is van olyan haverom aki jóval 30+os és minden nőben kivetni valót talál. Nem is volt még soha csaja. Az ilyenek meg is érdemlik a sorsukat!

A melegek rohadtul nincsenek annyian mint gondolnád!

Nem feltétlenül meleg, hanem túlságosan nagyra tartja magát. Azt hiszi reálisak az elvárásai miközben ő nem feltétlenül tudja ezeket nyújtani.

Természetesen van pár látens homoszexuális aki így próbálja magát nyugtatni, de amúgy nem ez a gyakori.

#1: Igazából az a baj ezzel, hogy 1 ténylegesen jó pasira jut 9 olyan, akinek nem igazán lenne lehetősége sem válogatni, mert nem túl jó parti vagy csak olyan téren, amilyen téren nem szeretne jó parti lenni (pl. pénze, egzisztenciája van, de magát mint embert nem kedvelik a nők) vagyis a húspiacon ha holnaptól Thanos csettintene és az összes ilyen eltűnne a nőknek alig tűnne fel a dolog.

Sem a megalkuvás, sem a magas standard (ha nincs mire!!!) nem követendő példa, mert a ló egyik illetve másik oldala. A követendő példa az lenne, ha éled az életed, megtalálod önmagad, EBBEN nem alkuszol meg, hogy például azért nem veszel fel egy életidegen szerepet, mert azt várják el a nők, ugyanakkor reálisan próbálod meg meghatározni önmagadat. Férfiként minél hamarabb teszed ezt, annál nagyobb esélyed lesz olyan nőre, aki igazán értékes és még nem ült fel a phaszkörhintára. Nőként pedig annál nagyobb arra az esély, hogy te nem ülsz fel a phaszkörhintára, ugyanakkor alá sem becsülöd magad, hogy söpredékkel jössz össze.

Garancia semmire nincs, de bekötött szemmel, jogsi nélkül nyomod a gázpedált, bizonyítottan rosszabb lesz a végeredmény, mintha minden olyan részletre ügyelsz, amire csak lehet ügyelni és ez akkor is így fog kijönni statisztikailag, ha egyszer-kétszer kihozod az ellenkezőjét, hogy a képzett sofőr szenvedett halálos balesetet, a bekötött szemű meg sikeresen célba ért. A maradék nagy mennyiségű esetben az ellenkezője fog történni. Csak hát a racionalitás elrontja a romantikát. Ez van... El kell dönteni, hogy életreszóló társat szeretnél vagy realitásokat nélkülöző mesekönyvbéli szerelmet. Ez az, amit régen tudtak a csúnya patriarchátusban, mára meg már elfeledett lett, hiszen abban a világban élünk, ahol mindenkinek jogai vannak mindenhez IS és mindenkinek jár minden IS. Csak éppen a joghoz felelősség és következmény is társul, járni meg járhat, ha nem jut.

Az érzelmek meg megint nem zárhatók ki teljesen. Hiába tudod racionálisan, hogy mi lenne a megfelelő lépés, stratégia, ha jön a harmadik X, a negyedik X, már többször voltál pszichiátriai kezelés alatt az egyre mélyülő depressziód miatt, egyre több pótszerhez nyúlsz és akkor megjelenik az egyetlen olyan ellenkezőnemű, aki férfiak esetében általában ténylegesen az egyetlen ellenkezőnemű, aki érdeklődést mutat az irányodba, nők esetében meg az első olyan, aki megmozgat benned valamit (azaz valamit látsz benne, amit az összes többi akár több százban nem láttál meg).

Ilyenkor nehéz hideg fejjel gondolkodni, hiszen egyébként sem akartál már élni, mert olyan régen boldogtalan vagy, akkor meg már minden-mindegy, bele lehet menni egy egyoldalú, lelkileg vagy éppen fizikailag bántalmazó kapcsolatba is.

Lelépett a 10/10?

Valószínűleg a tesodnak tényleg senki és semmi nem elég , csak ezt már rajtad kívül senki sem torelàlja