Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan ne veszítsem el a reményt, hogy egyszer én is találhatok társat?
27 éves nő vagyok és semmilyen kapcsolatom nem volt eddig. Olyan jó lenne nem sírni többet és csak menni tovább ezzel az egésszel. Nem szimpatikus dolog, de egyébként depresszióval kezelnek egy ideje, mostanában jobban voltam, emiatt is mertem próbálkozni. Sajnos ez családi vonás, hihetetlen mit kaptam már ezért pl: itt is, hogy az ilyen embernek nem kéne szaporodnia, mert miért akarok "betegen", beteg gyerekeket szülni. :( Mondjuk ezzel a mai napig nehéz dűlöre jutnom...
Nem nagyon volt más opcióm, mint a társkereső, nem Budapesten élek. 10 hónapja vagyok fent (csak a Tindert nem próbáltam), de azóta sem jött össze semmi. A leghosszabb próbálkozás az 2 randi volt.
Az ember próbálhatja magát racionális elvekkel meggyőzni, de én senkivel se éreztem azt, hogy ez működhetne. Nagyon sok olyan ember van, akinek nagyon nincs rendben az élete és nem tesznek ellene/érte semmit. Nem vagyok elég erős ahhoz, hogy komoly lelki problémákkal küzdő embereket én tartsak meg egyedül. Arra van a pszichológus, meg az igazi barátok. Nekem mindkettőben van részem szerencsére, de sokan nagyon-nagyon magányosak és csak egy párkapcsolatban látják a menekülést. Vagy csak szexet akarnak. Szóval mindig olyan érzésem volt, hogy nem igazán egyenrangú felekként adjuk magunkat az ismerkedésbe.
A pszichológusom szerint sem működik az, hogy elértem valamit, tartok most valahol hála a terápiának, hála a tanulásnak, munkának stb., de jönne valaki, aki visszahúzna, mert jócskán van mit dolgoznia magán.Tudom, számtalan kapcsolat működik így, de én ha ezt érzem, nem merek belemenni.
Amúgy tudom, ez másnak sem könnyű, más barátnőim is küzdenek, nem találtak még olyan partnert, akivel hosszú távon is működhetne. És van a másik véglet, akik boldog házasságban élnek. Velük érthető okokból eltávolodtunk.
Nem tudom, mi segíthetne...
válasza:Az tök jó, hogy teszel magadért, az írásod alapján nagyon összeszedettnek tűnsz. Nagyon jó, hogy még nem voltak nagy szerelmi csalódásaid és még nyitott vagy. Ez a mai világban inkább előny, mert sokan amúgy is 30 felett találnak társat hosszú távra (sokszor szerintem már nem is szerelemből), megannyi csalódás után. Így most semmiről nem vagy elkésve, sőt jobb is így, hogy még nyitott a szíved.
Kosarazd ki továbbra is a társfüggő majmokat, legyen meg továbbra is a tartásod. Ha ezret kell még kioffolni, akkor annyit. De meglesz az, ha így haladsz, ne aggódj.
válasza:Nem tudom ki írta, vagy írták, hogy beteg vagy ezért ne szülj, de én is így gondolom úgy értve, hogyha még tart a depresszió és te gyereket vársz az rá negatívan hat, vagy szülés utáni depresszióba essel és nem tudod ellátni kellőképpen a saját gyereked!
Nem kell mindenért megharagudni, mert van benne igazság!
Aztán azt írtad, hogy most már valamennyire jobb, ami rendben van egy bizonyos szintig, de nem jelenti azt, hogy teljesen egészséges vagy.
Továbbá a kapcsolatfüggőktől, depressziósaktól, vagy más mentális betegségeket hordozó alakoktól menekülj, de a nagyon önbizalomhiányosaktól is.
Egyébként nem tudom hogyan jössz rá, hogy valaki beteg, de légy benne biztos ne csak rákend, nem ártanak önismereti könyvek, emberi tulajdonságokról, egészséges kapcsolatokról könyvek.
Ne hogy az legyen, hogy kb mindenkit offolsz közben meg csak a fejedben van, hogy beteg...
1-es köszi a biztatást!
2-es: igazából nem a mondanivalójuk volt a baj, hanem a hangnem, amiben megfogalmazták. Én amolyan csendes depressziós vagyok, senki meg nem mondaná kívülről, hogy belül mennyire tudok szenvedni. :/
Akikkel randiztam, velük nem az volt a baj, hogy diagnosztizáltan betegek voltak (bár volt köztük autisztikus, meg ADHDs ezt ők mondták,rajtuk látszott), hanem elmesélték az életüket, aktuális gondjaikat és látszott, hogy nem igazán dolgoznak ezeken a gondokon, a gondolkodásuk is mondhatni toxikus volt, utálták az embereket, a nőket, kritizáltak mindent és mindenkit és számomra ez döbbenetes volt, nekem nagyon nem ilyen barátaim vannak.
Nem tudok diagnosztizálni embereket, nyilvàn nem is akarok, de láttam már nárcisztikus es borderline működésű embereket is. Nem voltak jó tapasztalatok, de legalább làttam ilyet is, meg mániás depressziós embereket is.
Sajnos ez a betegség véglegesen nem gyógyítható, mármint a depresszióm, de jól kordában lehet tartani. A szülés utáni depresszió kialakulása nem ettől függ, ezt mondta a terapeutám. Anyukám sosem volt depressziós, megis szülés utáni depressziója lett... a hormonok játéka az egész.
Én szeretem a gyerekeket, tudom, milyen elveket szeretnék nekik átadni majd egyszer, de ehhez előbb megfelelő társ kell.
Engem az tesz önbizalomhiányossá, hogy egy fèrfi vajon mit reagál ha lesznek nehezebb napjaim :( Mert ez sajnos előfordul ezzel a betegséggel és nem akarok senki terhére lenni, emiatt is járok inkább terápiára.
válasza:Ha szeret, akkor melletted áll ez biztos! A terapeutád egy idióta... Baszki, hogy lennél már depressziós szülés után, ha amúgy is az vagy!!! A lelked nincsen rendben, épp azért kihat a testedre, a hormonokra!!!
"A pszichológusom szerint sem működik az, hogy elértem valamit" - basszuskulcs direkt azért mondja, hogy még jobban leperkáljon!
Egy jó pszichológus ilyesmit ki se ejtene a száján. 👀
Keress másikat inkább!
válasza:Tény, hogy nehéz ismerkedni, az idő előrehaladtával talán egyre inkább.
Több ismerősöm szenved ettől.
Jók tudnak lenni a társkeresők, de én inkább a személyes kontaktot preferálnám.
Jársz esetleg barátokkal valahova? Van valamilyen hobbid ahol találkozol idegenekkel?
Szerintem ilyen helyeken nagyobb eséllyel alakulhat ki kapcsolat, egy társkeresőn könnyen elakadhatsz hiszen ott csakis a külső a lényeg.
Minél több helyre jársz és minél több emberrel találkozol, annál nagyobb az esélyed, hogy találkozol valakivel akivel kialakulhat valami.
Én a helyedben megpróbálnám ezt a helyzetet elfogadni (nem beletörődni és tojni rá) és élvezni az életet amennyire lehet, akár új dolgokat kipróbálni. Tudom ez elég közhelyesen hangzik de tényleg használ :)
Az pedig kimondottan jó, hogy kezeled a problémáidat.
Én mint mentálisan egészséges ember sem tudok mit kezdeni sajnos mások komolyabb lelki problémáival, neked főleg nem kell és nem is szabadna.
Egy gyerekkori barátnőm szintén depresszióval küzdött gyerekkora óta.
33 évesen teherbe esett ( az apa nem akarta a gyereket mert még csak pár hónapja voltak együtt) ő megtartotta és azóta sokkal kiegyensúlyozottabb az élete és 2 éve nyoma sincs a depressziójának, nagyon jó anya :)
Nem mondom, hogy ez követendő példa, csak egy eset ahol a baba nemhogy rontott, hanem segített :)
Nagyon értelmes nő vagy, kizárt, hogy ne találj magad mellé valakit aki szeret és akit te is tudsz szeretni.
válasza:"27 éves nő vagyok és semmilyen kapcsolatom nem volt eddig."
Nagyon vicces, na lapozzunk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!