Fiúk, (fiatal) férfiak! Ismerkedés soha nem történik barátkozás céljából?

Bocsi, hogy lányként írok. Szerintem történik. Sok fiú haverom van és nem csak azért vannak jól sem velem, sem más lány haverjaikkal, mert meg akarják őket dugni. Sőt, sokszor a lány kezdett el "udvarolni" az illetőnek és mondta, hogy ő ezt csak barátságként kezeli. Meg pl. nekem azt dobta a gép, hogy minden gyaktársam fiú. Most akkor hozzájuk sem szólhatok és a közös preziket is holt komolyan és csak a munkára fókuszálva csináljuk meg? Nemár...

Az igaz, hogy ha egy fiú közeledik hozzád akárhogy, legyél egyértelmű. Akitől nem akarsz semmit, azzal tartsd szigorúan a baráti keretet eleinte, hogy megértse, hányadán álltok. Sok lány hajlamos össze-vissza flörtölni meg kelletni magát a barát srácoknak, aztán csodálkozik, ha rámozdulnak, meg még ő van megsértődve.

Biztos lesz olyan, akinek szemét leszel, nekem is volt ilyen, sok ember nem elég felnőtt ahhoz, hogy egy normális visszautasítást normálisan fogadjon, ezzel nem lehet mit tenni.

Nem vagyunk már kamaszok, hogy csak azokkal jópofizzunk az ellenkező nemből, akitől többet akarunk

Én egyetemen tanítok tehát sok emberrel ismerkedek meg, néhánnyal lesz komolyabb személyes kapcsolat, de semmi céllal - barátkozni jó.

Nem kell azt előre eldönteni, mi lesz, vagy legyen abból.

De látom a problémádat, csak nincs semmi ötletem - túlzozzan célorientált lett a világ, nagy hiba.

Barátkozni nem szoktunk, vagy még ha úgy is tűnik, de nagy eséllyel többet is látunk a dologba. Vagy csak nagyon ritkán van szerintem olyan, hogy egy srácnak nem jön be egy lány, és csak barátja. De azoknál a semmiből nem is kezdeményeznek, tehát ezek max csak ilyen régi gyerekkori barátságok vagy hasonlóak.

Van erre egy hasonlat is amúgy, amit létra elméletnek is szoktak nevezni, a lényeg, hogy a férfiaknál csak egy vonzalmi skála van, míg a nők különszelektálják a csak barátok srácokat, meg a vonzónak tartott srácokat.

Én most férfiként fordítva közelítem meg a dolgot. Én ahhoz szoktam hozzá középiskolás korom óta, hogy sok lány barátom volt/van. Mindig tudtuk helyén kezelni a dolgot, mindig meg tudtam húzni a határt. Elég csajozós tipus vagyok, mindig is szerettem ismerkedni, de sosem csaltam meg partnereimet. Mellettük viszont sok lány barátot tartottam, a barátság határáig. Ez most is így van, hogy már nős vagyok.

Azt viszont nem tudom, hogy a lányok hogyan gondolkoznak e téren. Nemrég megismertem egy nálam fiatalabb nőt, akivel kialakult egy kölcsönös szimpátia. Már pont azon gondolkoztam, hogy hogyan alakítsam úgy a beszélgetést, hogy éreztessem, nagyon szivesen barátkozom, beszélgetek vele, de csak ennyi, mivel ő egyedülálló, nehogy félreértse a barátkozási szándékomat, mikor hirtelen elkezdett kerülni. Nem értem. talán azt gondolja, hogy egy nős pasi mit akarhat tőle? Vagy csak az jutott az eszébe hogy biztos csak meg akarom dugni? Hogyan gondolkodnak ilyenkor a nők? Hogy lehet ezt jól kezelni az ő szemszögükből?

Utolsó: szerintem van, akinél jól lehet, van, akinél nem. Én sem tudom minden esetben hova tenni a dolgokat, mert velem is ismerkedett nős férfi. Azóta ő és a felesége is az egyik legjobb barátom. De nagyon nem jellemző ez. A többség velem is azt játszotta, hogy barátkozzunk, aztán elkezdett flörtölni, meg olyan megjegyzéseket tenni, amit ha a beje hallott volna, kitekerte volna a nyakát. Én ilyenkor mindig rákérdeztem, hogy mi van velük, hogy esetl azért ilyen, mert összevesztek... Exem is akkor kedvelgeti a képeimet, ha fasírtvan vannak a mostani nőjével. Általában mindig valami gubanc volt köztük, vokt, hogy miattam –kivéve azt az egy párt, akit említettem. És bizony, erősen tudták feszegetni azt a határt. De volt nem egy olyan is, aki kikezdett velem, utána meg a kapcsolata védelmező árnyékába bújt a felelősség felvállalása helyett. Pl volt, aki elkezdte ecsetelni, milyen lenne velem, aztán utána kb fél óra kelletés után sóhajtott elégedett arccal, hogy dehát itt a menyasszonyom. Vagy viccből (ezt nagyon utáltam), ha panaszkodtam véletlen az aktuális félresikerült randimról, elkezdte kelletni magát, hogy dede, van normális pasi, ő. Dede, van ilyen pasi, ő. Meg osztani az észt, hogy az aktuális phasz helyében ő nem lett volna velem ilyen...

Ez. Gusztustalan. És sokszor éreztem magam én is bűnösnek és nagyon sajnáltam a feleséget. Az a baj, hogy sok nős ember imádja ugyanazt a határfeszegetést tolni, mint sok barátcsaj. És a barátságot elzárni a felesége elől, ami szerintem etikátlan és gusztustalan. A volt barátom engem is bemutatott a lány barátainak, és nagyon éreztette velem, ha együtt voltunk a baráti körrel, hogy miben más a kapcsolata velük, mint velem. Ez így mehet. De sok férfi sajnos a férfiassága és sármja tesztelgetésére, csekkolására barátkozik nőkkel. Pont, ahogy a nők szoktak egy komplett sráchadsereget felsorakoztatni idézőjeles baráti körként, akik látványosan nyálcsorgatók. Ja, plusz tipp: a srác/nő haverjaid akkor igazi barátok, ha a párodat és egymást nem vetélytársként kezelik. Ezzel nagyon jól ki lehet szűrni a dolgokat.

Én vagyok az 1-es válaszoló amúgy, azt cáfolni tudom, hogy a szép nőkkel csak érdekből barátkoznak... Tény, több az ilyen eset és én is csalódtam így "barátban", aki csak kitartó udvarló volt. De ha az ember szigorúan tartja a keretet és úgy viselkedik már szingliként is a barátaival, mintha párja lenne, akkor működik. Aki meg így nem érdekelt a barátkozásban, az le fog kopni. Én pl mindenkivel finoman tudattam az első beszélgetéseink alkalmával, hogy van párom, ha épp volt, ha nem, akkor igyekeztem úgy alakítani a beszélgetést, hogy kiderüljön, mit akarok. Általában beleszőttem a sztoriba vagy valakit, aki tetszik, vagy azt, hogy nem akarok kapcsolatot. De csak finoman, feltéve, ha nem randira hívott egyből. Azzal szerintem nem érdemes barátkozni, mert szerintem az a szikra a részéről jó ideig ott lesz, ha nem örökre. Ilyenekkel lehet kedves ismerősi kapcsolatban lenni, de közeli, bizalmas barátság nem müködik. Itt sokkal nagyobb távot és keretet kell tartani, ami már nem a "vállvetve, lelkizve barátok" kategória, nem lehet az, mert ki fogtok lyukadni előbb-utóbb megint ugyanoda: az a srác szerelmes lesz valószínűleg. Ez pedig így emberkínzás és csak a lánynak jó. De igenis indulhat barátságként egy ffi-nő ismeretség, csak nagyon nehéz ezt szabályozni és mindkét félnek akarni kell tisztelni a barátságot.

Nekem pl a legjobb barátom fiú. Huginak hív, annyira imádjuk egymást, sokan akartak összeboronálni is. De sosem voltunk egymásba szerelmesek, ő sem, én sem. Ha így lett volna, nem ujjongott volna velem őszintén, mikor végre összejöttem valakivel, vagy elmentem randira az illetővel. A párommal is nagyon jóban voltak és én is sokszor segítettem neki a nőügyekben. De egymás számára ez tabu volt és a mai napig az. Sosem érint meg úgy, sosem mond olyan dolgokat, amik ilyen erős erotikus utalások. Vele ez működik. A másik, nős férfivel és a feleségével is működik, csak érthető módon velük ritkán találkozunk, ritkán ülünk össze, mert nekem lenne fura, ha folyamatosan összejárnánk. De a heti-kétheti egy, meg az egymásnak mémküldözgetés, ritkábban lelkizés belefer.