Hogyan segíthetnék, hogy tudjon a saját ágyába aludni?

Teljesen normális, hogy veletek szeretne aludni, a mai kor rossz szokása "rossz szokásnak" hívni a gyerek természetes igényét.

Nyugi, nem lett volna jobb ötlet kisebb korában megtörni.

A gyerekvállalást a mai kor szülője úgy képzeli, hogy megszületik a gyerek, aztán beidomítom szépen, hogy ne okozzon gondot se éjjel se nappal, kvázi félretolom a sarokba, kényelmesen. Aztán szüli a következőt és nem érti miért nem tud aludni és tevékenykedni a gyerekektől.

Látod, sokan aludtak még 10 évesen is a szülőkkel (én is és a férjem is amúgy). És miért? Mert így éreztük gyerekként jónak, hogy a szülőkkel vagyunk. 10 évesen! Akkor egy másfél éves kicsi?

Nem azt mondom h aludjatok 10 évig mindkét gyerekkel, csak ne várjatok el lehetetlen dolgokat egy kisgyerektől, akinek ti vagytok a legfontosabbak a világon és veletek érzi magát a legjobban és a legnagyobb biztonságban.

Készüljetek fel, hogy a baba megszületésével minden amit most esetleg elértek a sírni hagyással, minden el fog veszni.

A nagytesóknak mindig trauma az új jövevény és sokszor visszafejlődnek egy időre, babás szokásokat vesznek fel újra, illetve az alvás még rosszabb lesz, hiszen onnantól az éjszaka lesz az egyetlen időszak, amikor a nagytesó megszakítás nélkül együtt lehet a szüleivel. Mégjobban ragaszkodni fog az éjszaka együtt töltött időhöz.

Szerintem felesleges kínzás a kiszoktatás most, úgyis borulni fog a kistesó miatt.

11# egy 1,5 éves lehet, hogy már nem csecsemő, de az érzelmi szükségleteit még egyáltalán nem tudja szabályozni. Be lehet törni, igen, kérdés megéri-e..

Nekem nem érné meg, hogy napokig/hetekig hallgassam, ahogy a gyerekem magából kikelve sír, ordít, magárahagyva. Engem nem töltene el elégedettséggel, ha egy ilyen tortúra után kezdené átaludni az éjszakákat. Biztos velem van a baj, és vagyok "véranyu" 🤦 de nekem ez nem férne bele.

Én egyébként ha nagyon meg akarnám változtatni a mostani állapotot, akkor nagyon kis lépésekben, fokozatosan tenném, figyelve az ő szükségleteore is, miközben tágítom a komfortzónáját. Először is átköltöznék a férjemmel és egy nagy matraccal az ő szobájába és ott aludnánk úgy, ahogy eddig. Majd ő maradna a matracon, mi meg megpróbálnánk minél többször és többet visszakommamdózni a saját hálónkba. Azt tudni kell, hogy ez éjszaka első felében működik általában, hajnalban már jobban igényli a közelséget. Ilyenkor jó ha inkább csak apa megy be. Van vele valaki, akiben bízik, nincs egyedül és anya sincs leterhelve. Majd kapna egy házikó ágyat (flooring bed), nekünk ikea kura ágyunk van kicsit meghekkelve, úgy hogy a földön legyen a matrac. És ő már abban aludna, apa meg a matracon ha kell.

Ezen kívül, ha még nincs tudatosan bevezetnék egy alvóplüsst.

15

Kb senki nem írta azt, amit te, hogy meg kell törni, meg egyedül hagyni. :)

"Biztos velem van a baj, és vagyok "véranyu" 🤦 de nekem ez nem férne bele."

A véranyu nem azt jelenti, amit írtál, amilyen példákat hoztál.

Ugyanazt írtuk egyébként, mint te a második részben, hogy a szülők maradjanak vele eleinte az ő saját szobájában, hogy szépen fokozatosan csinálják.

Én ezekre gondoltam:

"Én azt tanácsolnám, hogy ha ordít, ha sír, akkor se vigyétek ki a szobából.

...

de 2-3 ébredés miatt én nem vettem ki a gyereket a saját ágyából, de egy-egy brutális éjszaka is belefért az idegrendszerembe

...

Őszintén, már tegnap is közel 30 percig hagytuk sírni, hiába vagyok ez miatt szar anya, nem mentünk be hozzá"

Nekem ilyen áron nem kéne, hogy csakazértis saját szobájába aludjon, mert azt úgy kell.

1,5 éves a lányom, saját szobájában alszik, de könny nélkül történt, nem volt benne kényszer és ha azt láttam volna hogy ez nem jó neki, nem csináljuk. Annyi, hogy mi csak egy szobában aludtunk, illetve az éjszaka felét én mellette töltöttem már, mert igényelte. Egyébként attól, hogy a saját szobájában alszik nem alussza végig az éjszakát, még simán van hogy 2-3szor kelek hozzá. Nagyon ritka az átaludt éjszaka. De a javuló tendenciát látjuk.

A gyerekek elég sokáig ébrednek éjszaka.

Azért mert szegény megtanulja h senki sem fog neki segíteni, attól még ugyanúgy felébred, fél, szüksége lenne az anyjára, de mivel érthetően világossá tették h akármennyit sír, egyedül marad, nem próbálkozik. Ne képzelje senki azt h szépen alszik egyedül.