Mit lehet tenni, ha a 9 hónapos babám éjjel akár fél óránként is felébred, és csak az ágyából kivéve alszik vissza? (Anyatejes, éjjel vagy kér, vagy nem. Mostanában inkább nem.)

A férjed fel sem kel soha? Szerintem itt ez ezen a ponton nem biztonságos, hogy kiesnek órák. Bárhogy, bármilyen helyzetben elalhatsz babával a kezedben.

Vond be valahol a férjed, akár délután, amikor hazaér, akár reggel mielőtt elindul, de legyen neked is pár óra alvásod, mert ez így nem tartható.

Facebookon ajánlom az Édesanyák szakértői csoportot. Név nélkül lehet kérdezni, igaz nem azonnal, de kapsz hozzáértő től választ, segítséget.

Nálunk ilyen nem volt, nem tudom az okát, hogy miért kel ennyit.

Esetleg levendula párna? Aromaolaj...

Vagy változott valami az alvási körülményben, esti rutinban?

Kitartást kívánok!

Vannak alvási regressziók, 4 hónapos kor körül, 8 hónapos kor körül, és 18 hónapos kor körül.

Nekünk a 8 hónapos volt a legrosszabb, kb 2-3 hétig tartott, de ez változó. Most van a 18 hónapos alvásborulás, ez se a legjobb, de elviselhető.

Le lett pontozva az első, de annyiban igaza van, hogy ha átvenné és magához szoktatná a gyereket kicsit, akkor neked nem lennének olyan pillanataid amik kiesnek. Szerintem ez ijesztő.

Amikor nem ébredsz fel a sírásra és ő igen, és tudja hogy ilyen fáradt vagy, akkor miért is nem vállalja azt a kört át... legalább próba szinten.

Nálunk egyébként az van, hogy én hamarabb fekszek 9:30-10 körül, a férjem meg éjfélkor. Ilyenkor az a 2-2,5 óra alvásom teljesen nyugodt, ő a kamera felelős, éjfélig ha felkel, akkor ő megy elaltatni.

Utána egyém a hajnali műszak, bár szerencsére nálunk nem kel ilyen gyakran. Amennyiben viszont gondok vannak hajnalban akkor igenis segít. Mostanság ő sokkal könnyebben teszi vissza a gyereket, mert hozzám jobban ragaszkodik a fiam, és az apját nem kéreti vissza ringatni 🙄

1-2 óra fentlét után szoktam kérni a segítséget.

Szemet szúrt az írásodban, hogy magadat hibáztatod, hol rontottad el.

Ezt felejtsd el!

Különböző korszakok vannak egy baba életében és az alvás sokaknál folyamatosan változik. Most egy szeparációs szorongásos, fogzós, bújós időszak van.

Elmúlik hidd el, és nem te vagy az oka.

Zombiként jársz, kelsz, kiesnek órák amikor nem tudod mit csinálsz.... szerintem mindent megteszel, kicsit még túl sokat is.

Én vettem egy "floorbed"-et ilyen padló ágyat, de egy matrac is teljesen megfelel a célnak, és ha nagyon rossz az este azon alszok a gyerekkel. Nem szoktattam semmire, ritkán alszok ott, de ennél hogy kiesnek órák (bocs hogy ezen rugózok...) minden jobb.

Kitartást!

Alvasi regressziò, szapa, fogzàs. Ahogy ìrtad, a közelsèged kell neki. Leeht pròbàlkozni olajokkal, vègigzongoràzni mindent.

Ha magatokhoz vennèd? Vagy te aludnàl vele matracon, ahogy az előző ìrta?

Még az a gondolat jutott eszembe, hogy megosszam veled, hogy nagyon helyes, hogy nem hagyod sírni, és ilyen jó anyukája vagy a babádnak, viszont az amit írtál, hogy nem emlékszel pár órára, az veszélyes. Konkrétan veszélyes, nem csak olyan "ha sírni hagyom felnőttként nem fog bízni az emberekben" szintű veszélyes.

Fáradt vagy, az lenne a helyes megoldás ebben az esetben hogy segítenek mert kiejtheted a gyereket a kezedből, balesetet okozhatsz, balesetet szenvedhetsz stb.

Muszáj lesz bevonni a férjedet is, pár éjszaka alatt megszokja, hogy néha ő megy. Mert amit most csinálsz az veszélyes. Inkább sírjon a férjed kezében minthogy a tiédben tragédia történjen, nem?

Még eszembe jutott egy tanács. Tegyél le egy matracot a kiságy mellé feküdj rá, és dugd be hozzá a kezed, simogasd. Ott vagy, érezheti a közelséged de nem kell attól félni hogy elejted, vagy legurul valahonnan, és esélye sincs hozzászokni, hogy köztetek alszik.

Nem tudom bejön-e nálunk nem vált be, ismerősnél meg igen.