Aludj jól gyermekem? Tippek, praktikák, azoktól akik csinálták?

Én mindkét gyermekemmel születése után el kezdtem.

először hajnali 3kor majd egyre később keltek .

Az egyik 6 hetes a másik 8 hetes korára aludta át az éjszakát este 10től reggel 7-8 ig.

A kisebb gyerekem 2 éves és este 9től alszik reggelig. Reggel 9-10 között ébred.

Én 15 hónaposan csináltam a naggyal, nekünk 3 nap kellett hozzá. :)

Az éjszakai újraaltatás sem volt nagy cucc, hála az égnek.

Biztos lesznek hullámvölgyek is, úgyhogy kitartás, ügyi vagy!

Én most kezdtem 3 napja a módszert, pedig már hónapok óta trenírozom magam, hogy majd csináljuk, de végül sosem kezdtük el - egészen mostanáig. És úgy tűnik, működik!!!!! Nekem 1 éves pont a fiam, és az elején 2x kelt, majd kb 3-4 hónapos korától 3x, és egyre sűrűbben, mostanában már 1,5 - 2 óránként. Letettem este aludni, és 45 perc / óra múlva már sírt is.. Szopin aludt el mindig, nem volt erőm más módszert alkalmazni. Ha magam mellé vettem a nagy ágyban, akkor is sírt amíg nem kapott szopit, egyébként az elejétől külön ágyban külön szobában aludt, mi így jobban tudunk pihenni. Még úgy is, hogy 2 óránként keltem hozzá. Én 1 éves koráig terveztem szoptatni, és úgy voltam vele, hogy mivel a szopi és alvás neki teljesen összefügg, (már csak este és éjjel szopizott), csak akkor oldódik meg az alvás mizéria, ha a szopit is abbahagyjuk, különben nem lesz majd éjjel energiám mást csinálni, minthogy megszoptatni, és akkor bukik a módszer is, szóval amit mi csináltunk, a következő: nappal ő 2x alszik, délelőtt kb 1,5 - 2 órát, és délután 1 - 1,5 et. Teraszon, babakocsiban, kb 5-10 perc alatt mindig jól elaludt. Na, egyik nap gondoltam egyet, és a délelőtti alvásakor betettem az ágyába. Simogattam, aztán kb 45 perc múlva aludt. Így ment kb 1 hétig, aztán már nem volt energiám megvárni , még lehiggad (ugrándozott az ágyban össze vissza), kimentem.

Fél óra sírás, kb 5-10 perceként bementem hozzá, aztán elaludt egyedül. Másnap már csak negyed óra sírás, harmadik nap semmi, csak gügyörészés, stb. Úgyhogy a nappali már teljesen ok. 3 napja kezdtük az éjszakait, de úgy, hogy akkor már elhatároztam, hogy nem lesz szopi este, csak tej, és ágybatevés.. Na, hát mondanom sem kell, hogy nagyon féltem tőle. Volt iszonyat sírás, de tényleg a durva fajta, a párommal ültünk kint, és gyomorgörcsben azzal biztattuk magunkat, hgy ezt magunkért és érte tesszük, én úgy vélem, ha mi jól vagyunk, akkor ő is, és most már elfáradtam igazán. Mostanra, egy év alatt jutottam el oda, hogy most már elég volt az éjszakai kelésből, a szopiból fájt a mellbimbóm, és vibrált a szemem, szóval elég. Ez az elhatározottság és elszántság kellett, hogy érezze a gyerek is, és fél óra sírás után elaludt.

Második nap, vagyis tegnap már csak negyed óra sírás volt, és ma: semmi!!!!! Letettem , és csendben picit gügyörészett, és elaludt! Nem hittem el. Persze még előttem az éjszaka, de akkor is!

Apropó éjszaka: nekem az volt a fő félelmem, hogy ok hogy este bömböl, mikor letesszük, de éjjel is fog, 2 óránként, és ki leszünk teljesen purcanva, mert éjjel azért nehezebb kibírni, hogy sír a baba. Na, hát első éjjel megébredt fél órával lefekvés után, de az apja mikor bement, 2 perc után elaludt, megnyugodott egyből, aztán egyszer olyan 3 körül ébredt, akkor én bementem, magamhoz szorítottam (ezt a részét mondjuk mi nem tartjuk be a módszernek, hogy ne érjünk a gyerekhez, szerintem fontos, hogy érezze, hogy tényleg ott vagyunk), kicsit babusgattam, majd kimentem, és nem volt szerintem negyed óra, és aludt tovább.

Második éjjel azaz tegnap már csak egyszer, fél3 kor ébredt, sírdogált picit, de vártam, és mire már bementem volna (kb 5 perc), már aludt magától tovább.

Szóval hosszú idő után tegnap volt az első éjjel, hogy nem "találkoztunk" - el sem hiszem!!!

Én úgy vélem, hogy tényleg nehéz a gyereket sírni hallgatni, de ha határozott vagy, és tudod, hogy ez a közös érdeketek, hogy jó neki, ha MEGTANUL EGYEDÜL ALUDNI (mert tényleg ez a kulcsa), akkor működik. Én sem tudtam volna előbb elkezdeni ezt alkalmazni, mert magam sem voltam elég határozott, de mostanra lett elég az éjszakákból.

Szóval, 3 napja csináljuk, de úgy érzem most, mintha kicsit visszakaptam volna az életemet, hogy elmehetek majd színházba, meg moziba, meg barátnőzni, mert itt fogom merni hagyni a babámat mással is, mert tudom, hogy nyugodtan alszik.

Nem várok kritikákat, hogy micsoda borzasztó anya vagyok, mert nem hiszem, hogy így lenne (a fiam ugyanolyan jókedvű és cukorfalat, mint előtte, nappal is ugyanolyan jól alszik, és most már hátha este is jól fog, mert tudja, hogy reggel úgyis találkozunk).