Mi a különbség a tevékeny, haladó és a "semmire nincs időm"-típusú kismamák között?

1. Attól is függ, milyen gyereket "dob a gép". Van amelyik többször kel, teljes figyelmet igényel.

2. Sokszor az anya ezzel próbálja elerni azt, hogy sajnálják

3. Milyen mintát lát, mennyire tevékeny a férj a kapcsolatban, háztartásban

4. Emellett szerintem egyéni döntés, van aki alapból aktívabb, van, aki már gyerek előtt is folyton nyavajgott, ha dolgozni kellett, nem tartotta előtte sem rendben a házat, az nem lesz szülés után sem házitunder

Úgyhogy igen, sokan csak ráfogják.

Saját tapasztalatom, hogy van egy jó alvó gyerekem és egy szuper férjem, így mindent meg tudtam oldani.

Persze az eleje azért nehéz volt néha, mikor sokszor kelt és fejnem kellett napi 5x a tejem.

Érdemes hasonló karakterű anyukákkal barátkozni. Nekem szerencsére sikerült találni egy közösséget és elazaltal barátokat (anya torna).

Én sem értem sokszor ezeket a nőket. Másfél éves a lányom, nekem mindig volt/van időm hajat mosni, epilálni stb. 3-an voltunk már tesók, mikor anyum megcsinálta a 4. diplomáját, tehát nem lehetetlen.

Igaz, hogy a lányom nagyon nyugodt gyerek, nem igazán éjszakázunk, eljátszik egyedül is, vagy jön utánam és pl ha mosogatok, addig a szekrényből kipakol dolgokat, elmatat addig velük. Ha nem ilyen lenne, lehet jobban megérteném ezeket a “havontaegyszerhajmosós” anyukákat.

Alapvetően a gyerek személyiségétől függ a dolog babakorban. Nekem két gyerekem van, az egyiket nem lehetett letenni meg ordított, a másik meg tök jól elvan a játszószőnyegen magában.

Később már az anyukám múlik. Pl én a nagyot próbálom játékosan bevonni a tevékenységeimbe, pl bepakolunk együtt a mosógépben stb. Kertészkedni is tökre szeret... Muszáj néha, mert ha egész nap animátorkodnék neki, soha semmi nem lenne kész. De erre se minden gyerek vevő... Szóval igen, a gyerek személyiségétől függ a legjobban szerintem.

Én fél év után megpróbáltam visszamenni dolgozni (itthonról kellett volna),de volt egy éjjel sokat megebredo, nappal keveset alvó gyerekem, olyan voltam mint a mosott car.Az agyam se fogott rendesen.A megszületése évében volt konyhakertunk, utána 2 évet kihagytunk.9 hónaposan járt,kocsiba nem maradt el hogy sort tudjak húzni vagy elultetni a magokat.Amit sikerült elultetni azt meg a gaz lépte mert nekiálltam gazolni ő meg jobb esetben csak a gazt legelni,rosszabban a földet enni vagy csak elindult világgá 😂😂😂 Szerintem gyerekfuggo ez is.Én a kezmuveskedest mondjuk az első 9 hónapban napközben tudtam volna csinálni mellette ha valami olyat keszitek amit bármikor ott lehet hagyni.

Nem panaszkodasbol írtam, meg nem elrettentő példának mert egy nyugodtabb baba mellett simán megvalósítható a terved.

Ha egy nyugodt típusú babát "kaptál" és te magad is aktív voltál mindig is, akkor semmi probléma az ilyen tervekkel.

Amint nehezebb természetű a babád, amint elkezded megérezni a hónapokig tartó kialvatlanság hatásait, amint lemeríti a szellemi energiádat naponta 5000x elmondani ugyanazt, akkor már valahogy kevesebb energiája van az embernek mindenre. De ha aktív voltál előtte is, esetleg segítséged is van, akkor mindenre van megoldás.

Viszont ha aktív se voltál soha, segítséged se nagyon van, akkor ott tökmindegy a baba habitusa, inkább pihensz és próbálod magad összekaparni. Amúgy ezt én nem nevezném sem lustaságnak, sem élettelenségnek se semmi ilyesminek, egyszerűen csak más a fontos más anyukáknak. Valaki a kertet szereti rendezgetni, más könyvet szeret olvasni, a harmadik meg csak a telefonját szereti nyomkodni a kanapén összegömbölyödve. Illetve amúgy az sem mindegy, hogy mire szeretnél időt szánni, pl nekem most valóban nincs időm végigjátszani a teljes történetszálát együltő helyemben anank a játéknak, amit elkezdtem a baba születése előtt, sőt, nem is tudok minden nap időt keríteni a játékra, ahogy könyvet olvasni is csak kb 20-30 perces periódusokban tudok, pedig azért egy jó kis regénybe belemélyedni egész éjszakára az igazi. Ha ezekhez viszonyítod, akkor úgy valóban "semmire" nincs időd, de ha azt nézed, hogy a háztartást kis szeletkékbe fel lehet darabolni és minden nap meg lehet csinálni, ha mondjuk a hobbiddal is tudsz rövidebb intervallumokban foglalkozni, akkor simán megold az ember mindent. Ha meg van segítség és hosszabb idő kell, akkor meg aztán főleg ki tudod alakítani a normál ritmust.

De majd meglátod, nálatok hogy alakul, én egyelőre tudom tartani magam a terveimhez (nyelvet tanulok, fejlesztem magam a hobbimban, mindenféle online kurzuson veszek részt), de azért egyre nehezebb, ahogy cseperedik a picur, egyre kevesebbet alszik napközben, egyre több aktív figyelmet igényel, és én meg egyre fáradtabb vagyok, mert pár hét éjszakai nem alvás még csak-csak bírható, de ha hónapokig nem alussza ki magát az ember egyetlen egyszer sem, azt azért megérzi.

Ha normálisan alszik,akkor mindenre van idő. Szerintem ennyi a titok.

2 jó alvó babám volt/van nekem mindig mindenre volt időm,pedig fősulira is járok a kicsi mellett.