Meddig normális, hogy egy családban a gyerek körül forog minden és áhítattal kötelező nézni minden mozdulatát?
Tavaly született kisbaba a testvéremnél. Első gyerek a családban és azóta konkrétan megszűnt minden más létezni a nagyszülők/szülők részére, tehát egy családi találkozó, ahol mind részt veszünk - mi is a férjemmel vagy Séd szülők, stb. - lényegében abból áll, hogy ott kell ülni a nappaliban a gyerek körül és csodálni, vele foglalkozni, róla beszélni.
Ne értsetek félre, én is szívesen babázok, csak azért durva, hogy ha a szülőkkel váltani akarunk pár szót kéthetente, akkor tudatosan oda kell menni 2-3 órával hamarabb, mert ha megérkezik az unoka vagy már ott van, akkor lényegében nem létezünk. Mármint, hogy nem lehet elmesélni a velünk történteket, ők se mesélnek, mert unokáznak, lassan mintha idegenek lennénk, ott vagyunk és semmi más téma nincs, csak a gyerek, pedig előtte szoros volt a kapcsolat.
Mondjuk tény, hogy a gyerek szülei nem is bírják elviselni, ha valaki másról beszél vagy más a téma... Múltkor azon akadtam ki magamban, hogy ott álltak neki altatni a gyereket a nappali közepén valamelyik csendes szoba helyett, és negyed órán át némán kellett ülni és nézni, hogy altatják a gyereket, a szüleim még ránk szóltak, hogy maradjunk csendben... Na ott nem sokkal később fogtuk magunkat és el is jöttünk.
Most nem tudom eldönteni, hogy ez normális dolog? A következő 15 évben minden családi találkozó kizárólag erről fog szólni?
válasza:Majd ha lesz másik unoka, akkor fognak tovább lépni. ;)
Nőjj fel, a nagyszülők már csak ilyenek.
válasza:Féltékey vagy egy kisbabára? 🤣
Ne félj, ha neked lenne,meg is sértődnél, ha nem ő lenne a középpontban.
Ahogy 1 is mondja, ideje felnőni.
válasza: válasza:Menj akkor, amikor nincsenek ott. Ha nem ott laknak, csak nincsenek ott 24/7.
Amúgy én azért megértelek, nálunk is ilyesmi a helyzet az anyósoméknál, sógornőmnek 2 gyereke van (tehát az sem mindig igaz, ha jön a második, továbblépnek), nekünk nincs, mi is ha ott vagyunk és ők is ott vannak, általában anyósomék is csak a gyerekekkel foglalkoznak. Nem olyan mértékben, mint te írod. Én próbálom megérteni az ő szemszögüket is, nilván az a gyerek "érdekesebb", ahol unoka van, szerintem ezzel nincs is gond, amííg valamilyen szinten nem esnek túlzásba. Engem pl. csak az zavar, hogy mi 80 km-t utazunk hozzájuk, a sógornőm kb. egy utcával odébb lakik, és ha elmegyünk mondjuk havonta 1x, akkor sem velünk beszélgetnek, hanem 95% a gyerekekkel játszanak. Kb. úgy, hogy otthagynak minket a szobában egyedül, ők meg elmennek játszani (igen, mi is mehetünk játszani, de én egyszerűen nem vagyok ilyen típus, nem tudok a gyerekekkel mit kezdeni, ez van).
válasza: válasza:Hát, az én szüleim is ezt csinálják a gyerekeimmel. Tőlem sem kérdezik meg, hogy vagyok, nekem sok, amit az unokákkal művelnek. Mi a párommal igyekszünk más tèmákról beszélni a tesómékkal és érdeklődni az ő dolgaikról.
Amúgy meg is értem, mert idősek a szüleink, az apukám ki se jár a lakásból, a vírus miatt sok idő is kiesett, azt az 1-2 órát igyekszenek kihasználni, amikor lehet.
válasza: válasza:Az a helyzez hogy nálunk pont az van, hogy nekünk vannak gyerekeink.
Tök nem szeretem, hogy bàr nem ekkora túlzással, de itt is ez megy.
Viszont nem tudsz nem a gyerekkel foglalkozni.
Folyamat figyelni kell rájuk( 3 év alatti mind2)
Nagon szeretnék normális felnőtt beszelgetésekben résztvenni. De közben esik, beüti, leönti,pisil, kakil, éhes, hangos, cuki, hiszti, bántja a másikat, vigasztalok.. stb
Eltelt 3 h hossza..
Emiatt szorgalmazom, bár nehézséget is okoz, hogy távolabbi sógorék, anyósék aludjanak itt.
Ebbwn az esetben altatás után csak velük foglalkozunk.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!