Lehet gyerekeidet egyformán vagy ugyanúgy szeretni?

Szerintem nem. Nekem egy gyerekem van, és többek közt azért is nem szeretnék másikat, mert én úgy gondolom, hogy nem tudnám egyformán szeretni.

Szerintem az, aki az ellenkezőjét állítja, még saját magának sem vallja be, hogy olyan nincs, hogy egyformán. Egyiket ezért, a másikat azért szereti jobban és ő úgy érzi, hogy egyformán. Pedig nem.

Ez az én véleményem.

Kedves 09:06!

Sok anyukának van ilyen aggodalma, amikor még csak egy gyereke van. Úgy érzi, a testvér érkezésével elvesz valamit a nagyobbtól, kicsit betolakodónak érzi a kis ismeretlen másodikat. Aztán amikor megszületik, neki is kialakul a helye a családban. Én is hasonlóan éreztem, mint Te. Most az 5. babámat várom, és már régen nincsenek ilyen gondolataim.

Én úgy hiszem, hogy egyforma erővel lehet szeretni minden gyerekedet, mégis mindegyiket máshogy, hiszen különbözőek, mást és mást váltanak ki az emberből érzelmileg. Értsd ezt úgy, hogy máshogy szereted a kis vagányt, mint a bújós cicát, és megint másként okoskát. Nem is kezelheted Őket érzelmileg sem egyformán, hiszen mások az igényeik. De ha rájuk nézel, ugyanaz az erős szeretet árad szét benned, függetlenül attól, hányan vannak, és milyenek.

Kedves 9,26!

Értem én amit írsz és bizonyos mértékig igaz is biztosan. De amit te is írtál, hogy mindegyiket máshogy. Na és ez az, amit én nem szertnék, én ezt az egyet szeretném úgy szeretni, ahogy csak tudom.

Nincsenek saját rossz tapasztalataim, mi ketten voltunk tesók, a mai napig nagyon sok törődést és szeretetet kapunk a szüleinktől. Én mégis úgy érzem, hogy nem lehet két gyereket és talán nem is kell egyformán szeretni.

De minden elismerésem a tiéd, hogy így érzel és próbálod a személyiségüknek megfelelően nevelni a gyermekeid. Nem mindenki törődik ezzel sajnos, 5 gyerek után meg pláne.

Kedves 9:41!

Miért félsz egyforma mértékben, de másként szeretni? A gyereknek pont az a lényeg, hogy úgy szeresd, ahogy neki van szüksége rá. Ezt az érzést nem lehet és nem is szabad uniformizálni. Ezt nagyon jól írta le az előttem válaszoló. A bújós gyereket a gyöngédségeddel szereted, a vagányt azzal, hogy őszinte kedvvel fordítasz rá időt és figyelmet. A 17 évest azzal, hogy mindig van időd meghallgatni, a 1,5 évest azzal, hogy öleled, babusgatod. El sem tudom képzelni, hogy éreznék magukat, ha egyformán próbálnám meg szeretni Őket. Ezek a dolgok amúgy sem fejben, hanem szívben dőlnek el.

Nem, nem lehet.

Én is ezen az állásponton vagyok és hiába bizonygat itt nekem bárki bármit.

Csak van aki bevallja, van aki nem. :)

Én bevallom.

Kedves utolsó, saját nevedben beszélj csak és ne álltalánosíts! Lehet, hogy te csak 1 gyereket vagy képes szeretni nagyon, de vannak anyák akik képesek az összes gyermeküket egyformán szeretni!

Nekem is 2 van és mióta itt a kisebb is, egészében kiteljesedett az életem, boldogabb vagyok mint valaha és IMÁDOM őket! Tudod micsoda boldogság amikor látod a 2 gyerekedet ahogy szeretik egymást? Ahogy játszanak? A leg gyönyörűbb dolog a földön!!!! Akinek nincs 2 vagy több, el se tudja képzelni!