Akinek az első babájával nem volt egy perc nyugalma sem, mennyire könnyen vállal még egy babát? Ha vállal mennyi idő után? A másik baba lehet hogy teljesen más természetű?

Kicsiként detto ilyen volta az én lányom is, kétségbe is estem rendesen, amikor kiderült, hogy becsúszott a kistesó!

17 hónap lett köztük, az első időszak most is nehéz volt, de kizárólag a nagyobb miatt. Az öcskös nagyon jó csecsemő volt, huszadannyit nem "kínlódtam" vele mint a lányommal. Aztán ahogy nőtt, úgy változtak a dolgok, a lányommal fokozatosan könnyebb lett és a fiam egyre nehezebb esetté vált.

Most 3 és 1.5 évesek.

Mintha lányomról írtál volna.

Hát nem tudom...én még nem tartok ott, hogy bevállaljak még egy babát. A csecsemőkor nekem is iszonyat volt. Üvöltés, hasfájás, sírás, sikítás...ahh...

Még csak 1 éves, de szerintem igazi kis hisztigombóc lesz belőle. Én is imádom, ő mindenben az első, mindent megteszünk érte. DE nem tudom, hogy akarom-e még egyszer.

Azt mondják kétszer nem üt ugyanoda a ménkű, de hát ki tudja...Anyukámnak 3x tört el a lába, akkor az első után azt mondta, hogy kétszer nem eshet meg ilyen.

Viszont bennem van, hogy szeretnék még egy gyereket. Mindig azt gondoltam két babám lesz. Úgyhogy lehet, hogy majd 4-5-6 év múlva megváltozik a véleményem és rászánom magam. De amíg az egyik kicsi, másik pici lenne és esetleg mindkettő ordítana...na ezt nem akarom.

Enyém lány is ilyen volt! Jaj még ma is a hideg fut végig a hátamon, ha eszembe jut a kicsi kora, pedig imádtam nagyon, de nagyon, de iszonyú nehéz volt vele. 6 hónapos koráig csak sírdogált, már vizsgálta doki, de semmi baját nem látott, egyszerűen csak síros, ez volt a válasz! Később hisztis lett, és még ma is kis nyughatatlan, értetlen, mindenért nyöszörgő. Most 3,5 éves nagylány.

Nem volt még egészen 2 éves, mikor úgy döntöttem, ha most nem lesz tesó és vissza megyek dolgozni, akkor már nem is vállalok tesót. Inkább -csúnyán kifejezve magam- tudjuk le egyszerre mindkettő. Terhes lettem a kicsivel, 2 év 7 hónap van köztük. A kicsi egy áldott jó gyerek. Egy hangja nincs babának sem volt sírós, evett, aludt, most kezd nyűgösebb lenni, jönnek a fogai és kezdődik a szeparációs szorongás. 8 hónapos a drága.

Amúgy ahogy én tapasztaltam saját bőrömön, sokban befolyásolja a gyerek viselkedését anyuka lelki állapota! A lányommal mindent olyan nagyon jól akartam csinálni, nagyon jó anyuka akartam lenni, szoptatni és persze nem ment a szoptatás, nem tudtam miért sír ideges, feszült voltam és ez a gyerekre is kihatott.

A másodiknál úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz, már jól hozzászoktam a gyereksíráshoz, és tapasztaltabb vagyok, hát ment is a szoptatás azóta is megy és a baba is tök nyugis én sem bosszantom magam felesleges dolgokon, amiért mondjuk az elsővel az idegeim a plafonban voltak.

Sokkal lazábban kezelem a dolgokat!

Ja és a kicsivel még pocakban megbeszéltem, hogy nem lehet kis ördögfióka, mert akkor anya világgá megy! :))

15 hónapos lányom mái napig nem alszik soha egyetlen percre nem képes egyedül játszani,semmi nem tudok mellette csinálni,főzni is éjszaka szoktam...romon vagyok :(((

Imádom,mert ügyes,okos,és gyönyörű,de kistestvére az 1000+1%,hogy nem lesz!!!!